Játszunk...

... együtt :)

http://kankaleen.blogspot.com/2011/12/jatek_14.html

Olyan...

... érzésem van, mintha hosszú hétvége lenne, pedig nincs. Ráadásul nem is unatkozom.

Tegnap suli után Andzséval bóklásztunk kicsit a városban, aztán kitekertem a Lidl-ig, hogy vegyek zsebmelegítőt, azt amit meg kell pattintani, a folyadék megszilárdul, és jó meleg lesz. Hasznos, ma hajnalban már használtam is. Még jó, hogy 4-et vettem ^^

Délután angoloztam kicsit, megcsináltam a hétfői leckét, aztán kijegyzeteltem a spanyol tanulnivalót is, hogy buszon, vagy akárhol, ne a könyvből kelljen tanulni. Meg elkezdtem a töri prezentációmat is, de ezt nem fejeztem be, mert már 11 volt. o.O Szóval bezuhantam az ágyba.

Ma hajnalban meghaltam párszor, aztán erőt vettem magamon és kikeltem az ágyból. Befejeztem a töri ppt-t, aztán elmentem a boltba mézért, de nem volt, ezért apa elment egy másikba, ahol volt. :D A méz azért kell, mert délután (nemsokára) újabb merényletet fogok elkövetni a konyhában,  almás-fahéjas-levelestésztás-rózsát fogok csinálni. Vagy belefogok aztán lesz amilyen lesz. :) Miközben sül, addig majd megcsinálom a mai vacsi rám eső részét. Vagyis, igazából az egészet én csinálom elvileg, de gyakorlatilag anya a nap folyamán az állati eredetű részeket megcsinálta. Rám már csak a köret vár. Meg hát ha úgy vesszük a desszertet is én csináltam. Nembaj, Miki ígyis-úgyis örülni fog, remélem! :)

Ma még sikerült azt is elintéznem, hogy tesómnak meglegyen a karácsonyi ajándéka. Merthogy, most rájött a nintendózhatnék. De nem akármilyen kell neki, hanem olyan, amihez pisztoly is van, és majd tudja lövöldözni vele a kacsákat. :D Egyébként 21 éves .:D Szóval vaterán beírtam a keresőbe, első találat, van hozzá két joystick meg egy pisztoly is, + egy kazetta, sok játékkal. Kazettát biztos lehet venni a piacon is, és ha az nem jó, még nem akkora a gond, de ha megvenném piacon a nintendót és az nem lenne jó, akkor az nagyobb probléma lenne. Szóval emellett döntöttem. És 3500Ft-ból meg is úszom ^^

Azt hiszem most megyek is, mert még kupit kell csinálnom a konyhába, amit aztán el is kell takarítani. Aztán hajmosás, pakolás, egyebek. Nyolckor indul a buszom Szentesre, átszállásos, szóval Vásárhelyen kell várnom 1 órát, de máshogy nem lehet megoldani. Remélhetőleg 10-re Miki is megérkezik Keszthelyről és nem kell sokat várnom ^^

Adiós :)

Álmok...

... lassan elegem van belőlük. Nem is tudom, lehet, hogy esténként elég lenne 4-5 órát aludnom ahhoz, hogy ne álmodjak rosszat?!?! De ez se megoldás, ma például 6:30-kor ébredtem fel az első rossz után, visszaaludtam, és 8:00-ig összehoztam még 5-öt, amire emlékszem... :S Még azt se mondhatom, hogy tegnap egész nap lustálkodtam, és ezért, mert nem. Vonatoztam Szegedig meg vissza, sétáltam (=rohantam) 10 km-t MAGASSARKÚBAN!, hogy elérjem a nyílt nap megnyitóját az egyetemen, és hogy visszafelé elérjem a vonatot. (Egyébként fáj a bal bokám.) Mindegy.

1. Az egyik osztálytársammal nagyon összevesztem a suliban, mert nem szóltam neki a nyílt nap miatt. De olyannyira mérges lett, hogy még verekedni is kellett (cöh.)... Ordibáltunk egymással, majd kivonultam a mosdóba inkább, ahol letusoltam, de nem is volt törölközőm... És valahogy véget ért.
(ezzel a személlyel jóban vagyunk, de nagyon sok dolga van, ami engem is érint, és nagyon rosszul tud esni, egyébként a nyílt napra tényleg úgy volt, hogy együtt megyünk, de nem keresett egész szünetben, és mindig csak akkor vagyok jó, ha segíteni kell. :/ *lelkifurdancs*)

2. Angol óra volt az általános iskolás alsós osztályfőnökömmel (?), de én egy ágyban feküdtem oldalasan, és úgy néztem a könyvet. Unalmas volt. Hátulról Miki ölelt át. Ezután észrevettem, hogy Miki velem szemben ül az órán, és  értetlenül néz. Most akkor ki ölel át? Felültem gyorsan, de eddigre már megvolt a majd. Az óra végén visszaöltöztem (mert tesióra volt?) és hívtam Mikit, hogy várjon meg, de nem akart. Itt könnyezve ébredtem.
(ezt az álmot nem értem, nincsenek problémáink ezen a téren; generálom az álmaimban a problémákat :O)


3. Évnyitóra készültem, de nem tudtam mikor kezdődik, azt viszont igen, hogy elkéstem. Hiába kérdeztem másokat, ők sem tudták a pontos időt. Utálom az ilyen álmokat, érettségi előtt is ezt álmodtam pont. :/
Volt benne egy jó rész is, a repülőtéren voltunk, és Miki minden cuccát egyesével tett fel az átvilágítós masinába vezető szalagra, de úgy hogy még egy csomag cukrot is kibontott, és egyesével küldte be a gépbe, ezen jót nevettünk :D
(nem szoktam elkésni, nem értem ezt se, de visszatérő)


4. Főztem, vagyis kezdtem volna, de a gáztűzhely nem akart engedelmeskedni. Nem akart meggyulladni a gáz, ha pedig sikerült, leégett a kaja, és megint elaludt. Egyszerűen nem tudtam főzni, mert mindig elaludt a gáz. És elkezdtem kiabálni, hogy ez nem lehet igaz, semmi se működik, sosem tudok rendesen főzni. Aztán sírva a földhöz vágtam a gázgyújtót meg ami a kezembe volt és bementem a szobámba.

5. Álmomban már felkeltem a rossz álmok miatt, és felhívtam Mikit, de nem hallottuk egymást, mert tesóm zenét hallgatott. Kértem, hogy vegye lejjebb, mert nem hallom, de egyre csak hangosabbra vette, és már kiabáltunk egymással, Miki meg kinyomta a telefont. Én pedig sírva mentem ki a szobából.
(ma én főzök vacsit Mikinek, ez valami félelem, de nem félek. De azért legyen jó a kaja :D)


6. Kiértem az ajtóig, de valami csörgést hallottam, tudtam, hogy egerek. Tele volt velük a konyha meg az előszoba, de nem láttam őket, csak tudtam, hogy ott vannak. Mozogtak a virágok és csörögtek a zacskók. Mindenhol egérfogók és mérgek voltak, de nekem ki kellett mennem, hogy tudjak telefonálni...
(A nyár folyamán volt bent egér, de mindet megfogtuk. Most a padlásról néha lehallatszik, hogy motoszkálnak, szóltam apáéknak.)

Ez volt az utolsó, itt már tényleg felkeltem.

Érdekes egyébként, hogy a 2. kivételével mindet hozzá tudom kötni a tegnaphoz, vagy az elmúlt napokhoz valamilyen módon, szóval valószínű, hogy csak nem kapcsol ki rendesen az agyam. Az viszont érdekes, hogy rengeteget veszekszek álmomban, elfojtott indulatok? Pedig sosem voltam mérges ha nem hallottuk egymást telefonon, és az osztálytársammal se veszekedtem (pedig el tudnák beszélgetni)... Szóval, érdekes, és zavaró. Nem akarok álmomban egy veszekedős, hisztis ember lenni! És amúgy is, had ne álmodjak már mindig rosszakat!

...

Szépen indul a nap, de sebaj, mindjárt elfelejtődik. Iszok egy citromfűteát is azért. :) És ma este vére jön Miki, juhúúúú :)

Hosszú...

... hétvége volt :)

Pénteken, késő délután jött értem Miki, és mentünk hozzá haza, útközben még megálltunk a teszkóban, azt hiszem... igen, azt hiszem akkor álltunk meg. :) Onnan hazaértünk farkaséhesen, de mire kipakoltunk, és oda jutottunk volna, hogy "oké, akkor vacsizzunk", már egyikőnk se volt éhes, így hát nem ettünk. ^^"

Szombaton elég sokáig aludhattam, mert igaz felébredtünk reggel, de Miki átugrott Vásárhelyre ügyintézni, én pedig lustizhattam tovább. Megebédeltünk, majd ismét jött körülbelül 15-20 perc ejtőzés,  utána indultunk többed magunkkal egy ötszörös szülinapi buliba. :D Volt tárcsán sütögetés, csocsózás, beszélgetés, forralt bort is csináltunk, meg ilyesmi. Hajnali 3 fele érhettünk haza, bár hogy ez az óra átállítás szerint vagy előtt volt, azt nem tudom, fáradtak voltunk, és ennyi elég is. ^^

Gyopáros tó

Szóval vasárnap jó sokáig aludtunk. :) Délután 2 óra fele érhettem haza (hihetetlen, hogy semmi konkrét időpontra nem emlékszem :D), ledobtam a táskám, és anya megkérdezte, van-e kedvem kitekerni Gyopira és sétálni a tó körül stb. Igent mondtam, mert amúgy is terveztem, hogy a szünetben kimegyek fényképezni, mert már sárgulnak a falevelek. Szóval bicóra fel. :) 6-7 fele értünk haza, itt már azért elég fáradt voltam. Nem kerültem ennek ellenére hamarabb ágyba, valahogy elszórakáztam az időt. Ez nem is lett volna olyan nagy gond (hiszen szünet van), ha másnap nem lett volna még hosszabb napom ^^"


Hétfőn reggel 7-kor keltem. Anyával átmentünk Csabára a Centerbe, vásárolni. Sikerült is mindent megvenni amit akartunk, és amit nem :P:D Hazaérteeeeem, fél három után. Ebédeltem, és lefeküdtem. Persze aludni nem tudtam. Fél 5kor pedig Andzséval mentünk Vásárhelyre, ahol felvett minket Miki és egy barátja, majd mentünk tovább Szegedre, mozizni. A Lopott időt néztük meg, jó volt, bár valahogy nagyobb durranásra számítottam, de ennek ellenére tényleg jó volt. :) A fél 10-es vonattal indultunk haza Andzséval Szegedről, Mikiék pedig hazafelé vették az irányt. A vonaton nagyonnagyon meleg volt mindkét út alatt, ez még tett egy lapáttal a fáradtságomra. Fél 11kor ért be a vonat az állomásra, onnan pedig már csak haza kellett tekernem. Letusoltam, és bezuhantam az ágyba :D

Ma pedig, aludhattam tovább megint. Délután voltunk temetőben anyáékkal, utána pedig mentem angolozni. Hazaértem, azóta pedig eszek és gépezek felváltva, azt hiszem, elkezdődött az őszi szünet :D

Tudtátok...

... hogy már csak 55 nap van karácsonyig? Bizony... (jupííííííííííí :D) Idén kicsit előrelátóbb vagyok/voltam, és már elkezdtem kitalálni/beszerezni a dolgokat.

Apának már beszereztünk egy törölközőt, "A legjobb horgász" felirattal, tök jó, szinte minden hónapban 3-4 napot horgászott idén, szóval még ideálisabb, mint bármikor máskor. Ezen kívül azt hiszem, egy laposüveget fogok gravíroztatni neki tesómmal közösen, valami jó kis felirattal, még nem találtam ki.

Anya kapott egy arany fülbevalót egy icipici kereszt medállal, amit igazából együtt vettünk meg, de eldugtam, és azóta is kérdezgeti, hogy nem-e kaphatná meg hamarabb. Nem :P De azért heti egyszer megfogdoshatja. *gonoooooosz* :D Meeeg, rendeltem egy arcpirosító/arcbronzosító gyöngyös akármicsodát, amit ecsettel kell felvinni. Sosem volt még neki, de mindig nézegette, hát majd most kiderül. :) vagyis majd karácsonykor. ^^
Mikinek nem írom le mit (vagy miket? háháá.) vettem, és hogy mit tervezek (vagy semmit? háháá.), merthogy néhanapján felnéz ide, és hát na :)

Ezen kívül sajnos még sok mindent ki kellene találnom. Például tesómnak, és Miki szüleinek, tesóinak. Hjajj. De legalább időben elkezdtem.

Egyébként nem tudom, ide írtam-e, de vettem 3 kreatív csomagot is a lidiben legutóbb, és ezekből is fogok alkotni mindenfélét, már alig várom. *.*

És várom már, hogy sárguljanak a levelek, meg hogy legyen Mikulás, és karácsony, és mézeskalácssütés, és szépen kivilágított utcák, és olyan "Mmmmmm*.*"-érzés.

És a karácsony esti karácsonyi-szendvicset, mint minden évben :D Ezt sokan nem érthetik. Anya egész nap főz körülbelül, de este akkor is szendvicset eszünk, mert kiskorunkban volt egy ilyen alkalom, és azóta ismétlést kérünk tesómmal. Ez pont így jó. :)

Egyébként...

... ma jó hosszú napom volt, pontosan nem is tudom mikor értem haza. De olyan fél hat fele.

Eleve, 7.25-kor kezdődött az első órám. A suli nem is volt annyira vészes, sokkal rosszabbra számítottam. A 7. órám lyukasóra volt, így Andzséval elmentünk ebédelni a Fórum étterembe, és akkora hatalmas adagot kaptunk, hogy tejómájgád. Nem túlzok, de ketten simán jól lehetett volna lakni csak az egyik adagból :D

Ebéd után vissza a suliba, és kezdődött a biosz emelt fakultáció. Elvileg fél négyig tartana, de most negyed körül vége lett. Ezután már teljesen leamortizálva indultam haza. Útközben hallottam, hogy valaki kiabál: "Babááááááám". Nem, ez nem lehet anya, nem szólhat így rám az utcán. Megfordultam, semmi. Megyek tovább, és csörög a telefonom. Ez tényleg anya volt :D:D Visszafordultam, és benéztünk egy ékszerboltba, ahol megkapta anya a karácsonyi ajándékát. Vagyis egy részét,  másikról nem tud, a harmadikat meg még én nem tudom, mi lesz.^^ Utána "ha már fent vagyunk a városban"-alapon, benéztünk pár boltb. Gazdagabb lettem egy nacival, és cipőt kerestem még, mert a tavalyi csizmámat a hétvégén egy rossz lépéssel tönkretettem. Találtam is egy jót, de olyan büdös volt!!!! Nem vettem meg. Aztán még pár bolt, pár ruhapróba és jöttünk haza.

Hazafelé úton csörög a telefonom. Miki volt az, hogy 5 perc múlva beugrik egy puszira, hol vagyok. Hát mondtam, hogy épp egy kereszteződésnél, de aztán összehoztuk a talit. Fel is boldogította a napomat, már nem is számított, hogy reggel 7 óta nem voltam otthon, és 100 kilós táskával jártam végig a várost. Nem maradt sokáig, de feltöltődtem péntekig, azt hiszem. :)

Egyébként... az első naci felpróbálása után elkezdtem szédülni, de nagyon. És abba se maradt azóta sem. A vérnyomásom alacsony, de mindig az, szóval ez nem lehet. Szóval elég zavaró. Már ettem csokit is, egy kismackót és két túró rudit, de ezek szerint nem is a vércukorszintemmel van baj (egyébként sose volt, csak ötletelés). Az elmúlt 24 napon minden reggel fél liter kamillateát ittam, mindenféle ízesítés (cukor, méz, citromlé) nélkül, de ma nem. Ez csak nem lehet baj ^^. De azt hiszem itt is lehet az egyik probléma, hogy fél liter, összvissz. Mondjuk tegnap meg azelőtt itthon még ittam, de ma még nem ittam csak azt a fél litert, és ez is csak most jut eszembe, nem is vagyok szomjas, de most kimegyek inni, hátha.

Igazi...

... fail pillanat.
Pénteken mikor mentem Mikihez, vittem neki kis milka csokit, kettőt. Az egyiket rögtön meg is kaptam (hehe), vagyis becsúsztatta a zsebembe. Meg akartam enni, de tényleg. Aztán mégis elfelejtettem, szépen elcsomagoltam a pulcsimat, majd hazaérve betettem a szennyesbe. Fehér pulcsi. Sok ruhám van, amit anya nem mer betenni a mosógépbe, ezért kézzel öblíti, ez is olyan. Na már most, ahogy én sem, anya se vette észre a csokit. Már be volt áztatva, és éppen átmosta volna anya amikor egy nagy barna folt jelent meg a zsebén. Az állaga meg.... undorító >.< Mindenre gondoltam, csak csokira nem. Aztán a lila papír elárulta a titkot. A mosás meg kezdődhetett előröl. Mérgelődött anya? Igen. Nevettem? Bevallom igen, mert ez tényleg annyira fail pillanat. :'D De azért haragszom magamra. Remélem ki fog jönni ^^
Van egy farmerem, ami már ezerszer ki lett mosva, meg venisszappanozva, de még mindig látszódik halványan rajta a csokifagyi. ^^ Ez egy másik, sokkal hihetetlenebb történet... :D

Régesrég...

... nem írtam már ide. Mostanában nem nagyon van időm, ha pedig épp van egy szabadidőm azt mással töltöm, mint általában ^^

Hát, nézzük csak mi történt velem mostanában. Nem fogok visszaemlékező estet tartani azért. :D

Mikivel minden rendben :) Igaz, legtöbbször csak hétvégén tudunk találkozni, hét közben a suli és a munka miatt. De egyenlőre ez így jó, később pedig úgyis más lesz minden :)
A legutóbbi hétvégénken péntek délután jött értem, mint mindig, most is volt egy nagy rakás cuccom, (be kéne szerezni egy kisebb sporttáskát :D)... Szombat reggel elmentünk a piacra nézelődni, de semmit sem tanutunk (tessék tanulástanulástanulás, ebből áll az életem xD)... szóval nem találtunk semmit, paradicsomon és egyéb apróságokon kívül. ^^" A délelőtt folyamán még kicsit pihiztünk, és segítettünk a vízvezeték szerelőnek is, aki épp a fürdőt csinálja. Biztosan szép lesz, bár egyenlőre még csak a szerelte/szereltük be a falba ^^ De már megvan mindennek a helye és a csempe is meg minden. Kíváncsi leszek a végeredményre :) Ezután jó piszkosan, de ebédeltünk, majd részemről jött egy kis alvás, pedig nem is voltam álmos annyira, és sosem szoktam aludni délután. Miki pedig dolgozott bent is és kint is. *bűntudat*

Majd fel lettem ébresztve, hogy igyekezzek letusolni odaát (mert ugye Mikinél most nincs erre lehetőség), és kezdhetünk készülődni. Szépen kicsinosítottuk magunkat, aztán elmentünk a teszkóba. :D Nem, nem a teszkó miatt. :D Itt kapott Miki egy rénszarvasos mamuszt, olyan cukii :D Teszkózás után mentünk a Bagolyvárba, ami egy gyönyörű étterem Vásárhelyen. *.* Ez volt az első éttermes vacsink. Ezen kívül nekem úgy eleve az első igaziigazi éttermes vacsim. A kerthelyiségben volt asztalunk foglalva, épp a kandalló/kemence/melegítőizéke mellett. Szóval jó meleg volt, kicsit talán melegebb is, mint kellett volna. A vacsi is finom volt (nekem bécsi pulyka vajban sütve, kukoricás-sajtos rizzsel és citrommal, Mikinek valami nagyon hosszú nevű étele volt, de steak volt mindenféle körettel, a közepesnél kicsit jobban átsütve :) ), bár szerintem csak az egyharmadát ettem meg, viszont a pincér felajánlotta, hogy elcsomagolják, szóval hazahoztuk. :D A pincérek... Hát, mindenki nagyon kedves volt, de tényleg! Miután befejeztük a vacsorát odajött egy, és megkérdezte, hogy kérünk-e kávét vagy desszertet, vagy esetleg szusszanunk-e egyet :D És a fények is meg az egész hangulat, mmm ^^ Minden jó volt :) *.*

A suli pedig csak tanulástanulástanulás. Mert hát tanulni kell :D A nyelvvizsgám januárban lesz. A többi pedig nem számít egyenlőre, csak szépen sorban. Nemsokára (4 nap múlva) őszi szünet, végreee :) Lesz mozizás, olvasás, elvileg csajos este, nyílt nap az egyetemen, tanulás és pihenés is. És persze rövid lesz, de lesz és csak ez számít. :)

...

Szeretnék már nagyon-nagyon fotózni. Alig várom, hogy kicsit sárgábbak legyenek a levelek. Akkor majd kimegyek Gyopira a tóhoz, és csinálok pár képet. Itthon már mindent lefotóztam :D

Hát, most csak ennyi, ez is több mint a semmi. :)

Juhúúúú...

... Amint látjátok kész lett az új fejlécem és a hátterem. Egyszerűen imádom *.* Andzse készítette, képeket közösen kerestünk hozzá. Ha jól megfigyelitek, minden betűn más kép van, nagyon jóóóó, szerintem ^^ *örülörülnemisírmást*

Elég...

... régen írtam. Nem mondom, hogy nem volt időm, mert volt, csak azt épp mindig mással töltöttem.

Azt hiszem a VI-vel való kapcsolatom kezd megjavulni, csak annyira utálom ezt a fajta lesüllyedést, hogy namég.  De muszáj, mert különben az érettségim gyalázatos lesz. (persze ez ennek ellenére sincs kizárva). Meg kell tanulni, mikor mit szabad mondani. Ha neki tetszik az x-faktor egy énekese, és megnézzük magyarórán a videóját(?!?!?!), akkor rajongani kell érte, mert ha azt mondod, hogy "nem rossz", máris felizzik a szeme, és olyan következtetéseket von le rólad, hogy el se hinnéd. Azt kell mondani "Tanárnő, ő a legjobb, tuti meg fogja nyerni" vagy hasonlót. Na ILYET NEM fogok sosem csinálni! Inkább csendben maradok.

Ezen kívül megírtam az első biosz dolgozatom, és négyes lett. Mondanom se kell, mennyire csalódtam. :/ De még lehetek ötös, a héten tz-t is írunk. Tanulnitanulnitanulni.

Töritézét is írtam az elmúlt héten, és képzeljétek, lehet, hogy meglesz a 4es :D Sosem éreztem még így, de most talán. Jó, csak fogalmak, személyek és évszámok voltak, tehát nyers tényanyag, de akkor is, ahhoz képest mennyire nem befogadó az agyam történelem szempontjából, jár egy kis remény nekem is ^^
A töri tanulásnál viszont még az angol szódolgozatok is rosszabbak. Van egy közel 300 szavas lista, amit tanulj meg sittysutty... Oké, kell a nyelvvizsgához és vannak szavak amiket eleve tudsz, de ez így egyszerre nagyon sok. Ráadásul nem is tudom mihez kötni a szavakat, mert nincs semmilyen szöveg, vagy valami leírás, ahol előfordulnak. Illetve van, csak nem vesszük órán. Mindegy, ez csak bosszant.

Ma egyébként nem megyek suliba. Vagyis de, 11:15-től lesz egy matekóra, amire beülök, mert azt csak jobban megértem órán ülve mint utólag füzetből, de ennyi. Orvosnál voltam reggel, mert az elmúlt héten kijött az allergiám megint, ráadásul a mandulám is be van gyulladva megint, és bekaptam egy vírust is extraként. Szóval a szokásos ^^"" A közérzetemmel semmi a baj, a torkom nem is fáj, teljesen immunis lettem már ezekre. A szám aggaszt, mert annyira kiszárad az allergia miatt, hogy konkrétan fehér helyenként, és semmi se jó rá. Hát most elmentem az új dokimhoz (mert háziorvost kellett váltanom), és már folyamatban van az időpontkérés a szegedi allergológiai klinikára vagy hova. Valamint kaptam antibiotikumot a torkomra, és ki lesz véve a mandulám, szintén Szegeden. Remélem el lehet intézni valamilyen szünetben, és nem kell fél évet várni az időpontra se. Sürgetemsürgetem, de azért eléggé rettegek a mandulakivételtől. Elrejtek egy kérdésecskét: csend zenésze, emlékszel mit beszéltünk általánosban? Hogy majd együtt vetetjük ki a mandulánkat és fagyizunk egész nap :D Na, benne vagy még most is? ^^

A napjaim meg boldogan telnek, és már hétfőn a pénteket várom. Mert a suli és a munka mellet Mikivel csak a hétvége a miénk. Nameg ugye a távolság. De olyan jóó :)))

Na viszont most megyek, mert elkésem az egyetlen mai órámról is ^^"

Megszűntem...

... létezni. Itt a blogon is, se időm se energiám nem volt írni, de úgy fest egy szóval elintéztem, hogy ne vegyenek fel sehová.

Az egyik irodalom óra végén VI tanácsot kért, többször megkérdezte, hogy jó-e az a mód ahogy tanít, és kérte, hogy ha van ötletünk, akkor mondjuk, segítsünk neki. Többen is mondták, hogy jó stb stb. Aztán jelentkeztem, és mondtam, hogy szerintem jó ötlet lenne, hogyha írnánk egy listát minden költőről, íróról akit veszünk, hogy tudjuk, hogy mi mindent kell átnéznünk az érettségi előtt. Ez az a pont, ahol abba kellett volna hagynom. VI felcsillanó szemekkel mondta, hogy ez egy építő kritika, jó ötlet szerinte is. Mire helyeseltem, és hozzátettem azt, hogy "Mert, nem tudom, nekem néha kicsit zavaros az hogy melyik vázlat hol ........" Eddig jutottam. A zavaros szó kicsapta a biztosítékot. Vegyítve ezeket vágta a fejemhez: "Ha nem tetszik a módszerem, akkor nem kell titeket felkészítenem az érettségire, engem el lehet felejteni, tiszteletlenül beszélsz velem, akinek valami zavaros amit leadok, az nem képes letenni az érettségit...." Nem volt lehetőségem befejezni a mondatomat, többször is belekezdtem így hogy "befejezve a mondatot" "Tanárnő nem fejeztem be a gondolatomat" "Ha Tanárnő meghallgatna és befejezhetném..." De semmi, csak mondta és mondta és mondta... Hiába mondták a többiek is, hogy nem arról kezdtem el beszélni, hogy VI zavarosan adja le az anyagot, vagy bármi ilyesmi. Azt akartam mondani, hogy nekem zavaros az, hogy van amit átveszünk órán, van amit el kell olvasni a könyvből, van amit a 2 évvel ezelőtti füzetből kell átnézni, ezért, jó ötletnek tartanám a lista írását, hogy otthon érettségi előtt össze tudjunk szedni  mindent ami kell.... A lista írásának felvetésével még semmi baja sem volt, sőt, meg is dicsérte az ötletet, de kimondtam a zavaros szót és bumm. A fenti három "megmagyarázós" próbálkozás után meg se szólaltam. Egy csepp tiszteletlenség se volt bennem, normális hangsúllyal, egyáltalán nem számon kérve mondtam amit mondtam. Miután kiment a teremből érthetetlenül ültem.

Ennek persze meg is van a böjtje. Másnap filozófia órán, páran lementek a laptopért, projektorért stb, mert minden órán le kell menni érte. De most azt mondta VI, hogy nem kell. Már tudtuk, hogy baj van. Feljött, és minden szó nélkül elkezdte diktálni Szókratész és Platón életét, egy másodperc szünetet sem hagyva. Egy osztálytársam kérte meg, hogy lehetne-e kicsit lassabban, mire azt mondta VI, hogy egyetemen még rosszabb lesz, és folytatta tovább. Fel se nézett, teljesen kifejezéstelen arccal diktált. Óra végén megkérdezte mennyi idő van még kicsengetésig, mondta valaki, hogy 2 perc, mire VI annyit mondott, hogy akkor ő megy, mi meg azt csinálunk amit akarunk (szó szerint így), és bevágta az ajtót.

Ebből következik, hogy mostantól egyetlen egy tételt sem fogunk kidolgozni se törin, se irodalmon. Így volt tegnap is, mert a tételóra helyett kőkemény diktálás volt, semmi felnézés, semmi kommunikáció, csak diktálás, és ajtóbecsapás.

Ma a töri óra (ami irodalom lett volna elvileg, de mivel az irodalom órákon csak tételkidolgozás volt, így az is töri lett) feleléssel kezdődött. Ez mindig szóban volt, de ma egy ember felelt írásban (nem én). Elkezdtük az órát, azt az anyagot dolgoztuk fel, aminek a felét otthon kellett elolvasni és vázlatot írni belőle. VI kérdezett, és aki tudta bemondta az évszámot, vagy amit éppen kellett. Volt amit tudtam, bemondtam, felém se fordult. Igazából egész órán csak a jobb oldali padsor felé volt fordulva, esetleg szembe fordult a középső padsorral, de balra (ahol ülök én is) arra sosem. Kétszer is felszólaltam, és meg se hallotta, amint meghallotta a hangom, felszólított valakit a másik padsorból. A harmadik felszólalásom egy békének a helyszíne volt. Megkérdezte, mire senki se válaszolt. Bemondtam hogy Saint Germain, semmi, még egyszer bemondtam, mire felszólította az egyik osztálytársamat a túlsó padsorból. Ezután már jelentkeztem, jelezve, hogy akkor is tudom, ha nem szólít fel, vagy nem hall meg. Ezt gondolom nem is látta, merthogy felénk se nézett egyszer sem.

Könyörgöm...

Fel tudtam volna robbanni, de csendben tűrtem. Sozó is csak pislogott rám, hogy most tényleg nem hallja amit mondok, vagy direkt, vagy most mi van. Sikerült elérnie VI-nek 45 perc alatt, hogy megint belázasodtam mire hazaértem.

Nem értem. Mondtam az osztálynak, hogy ha akarják bocsánatot kérek, de azt mondták ne, mert nem csináltam semmit. (bár a mai nap után már lehet, hogy nem ezt mondják majd).

Legalább már az osztállyal normálisabb. A gond az, hogy VI-nél fogok érettségizni magyarból és töriből is.

:(

Nem...

... volt jó napom ma. Legalábbis így a végére eléggé elszontyolodtam.

A napom valamikor hajnali 3 fele kezdődött, amikor egy szúnyog kezdett zizegni a fejemnél. Nagyon fáradt voltam, így magamra húztam a takarót, hogy ne zavarjon, és aludtam tovább. Vakarózásra keltem fel, megcsípte mindkét lapockámat. -.- Felkeltem, bekentem, visszafeküdtem.

A következő állomás reggel fél hét volt, amikor a karomat is megcsípte 2 helyen a kis piszok. -.- Felkeltem, bekentem, visszafeküdtem. Ezek után, 7-kor csengetett a szomszéd (!?!??!). Kikeltem az ágyból, és kibattyogtam pizsiben, apát kereste, holnap jön, megkérdezte felébresztett-e, udvariasan azt mondtam hogy, hááát, már épp felkeltem. (perszehogyfelébresztettél!!!) Befelé tartva eszembe jutott, hogy tegnap teljesen lapos volt a biciklim, így ma még pumpálni is kell. Be se mentem, pizsiben is jó lesz az. Majd végeztem, de délutánra megint lapos lett. Ha nem a hátsó kerék lett volna, meg is csináltam volna, de túl macerás, ráadásul közbe is jöttek a dolgok, így hanyagoltam.

A suliban 3 irodalom órával kezdtünk, aztán volt egy matek, amin dolgozatot írtunk, az eredményeket megnézve úgy láttam, hogy hibátlan lett, de majd kiderül. Matek után volt egy töri (ez már a 4. óra V.I.-vel ma) és egy tesi. Egész héten nem lesz a spanyol tanár, így a heti 6 spanyol óránk V.I. kezébe került, úgy néz ki, így lassan elérjük a heti 20 órát V.I.-vel...

Holnap a spanyol órák miatt, csak 9:15-re kell bemennem, ami azért is jó, mert ma este már nincs kedvem törire tanulni, majd holnap reggel.

Hazaértem, és kiderült, hogy ma még lesz angolom is, ráadásul egy órával hamarabb, így átöltöztem, és mentem is tovább. Angol után pici  naptárat kerestem, de 3 boltból 1 zárva volt, kettőben pedig nem volt. Pedig kéne, mert össze vissza vannak felírva a dolgozatok, és itthon hiába írom be a naptáramba, valami mindig kimarad.

Hazaértem, és ebédeltem (6 után kb...), aztán csináltam egy kis házit, és leültem gépezni. Bár ne tettem volna. Az egerem nem jó. Nagyon nem jó. Lehetetlen használni. Ha megnyitok valamit, 2x vagy 3x nyitja meg. A startmenüre nem lehet rámenni mert felnyitja-lenyitja fél mp alatt. A tálcáról se lehet felnyitni semmit mert ugyan ez történik. Emiatt lefagy mindenem. Az ablakokat nem lehet elhúzni semerre, mert dupla kattintásnak veszi a szimpla kattintásomat, és felnagyítja, agy lekicsinyíti az ablakot. MSN-en egy csoportot se tudtam lenyitni, mert bejött a szerkesztés, ami csak dupla kattintásra jönne be eredetileg. Épp emiatt, nem tudtam tesómra ráírni, hogy mit csináljak most. Itt elszakadt egy cérnaszál, mint egy óvodás, elkezdtem sírni, hogy elegem van, kihúztam az egeret és finoman arrébb tettem. (...) Betettem egy másikat, az se jó. Most egy 3. van bent, ami azért lett lecserélve, mert nem mindig kattint. Szuper... de még így is jobb, nem fagyok le minden kattintásnál...

Ja, és mindeközben képet akartam tenni a gépre a telefonomról (természetesen azért, mert 2 osztálytársam is tőlem kéri a jegyzeteimet), csakhogy újra lett rakva és telepíteni kellett a telefont. Ehhez van CD-m, berakom, telepít, kész. Hát.... persze, hogy a régi telefonomat telepítettem. ................... Nembaj, valahogy mégis jó, oké.

Hát, körülbelül így ment tönkre a mai napom, pedig a suli nem is volt vészes.

Holnap megyek szülőire, anyával, vagy ha nem ér rá, anya nélkül. Elvileg kiválasztjuk a szalagavatós-ballagós ruhát. Érdekes lesz.

Asszem...

... a végkimerülés jeleit lehet leolvasni rólam. Oooooolyaaaaaan álmos vagyok, hogy csak na :D

Pénteken hazaértem a suliból 2 után, és 10 perc alatt összepakoltam a hétvégi cuccomat, mire kész lettem, Miki már itt is volt. :) Felmentünk a főutcára megnézni a kiállítást, utána kaptam ebédet, hogy túléljem a napot, majd elindultunk Mikihez :)

A hétvége nagyon jó volt, kicsit fárasztó, bár ez csak a koránkelések miatt, de nagyon jó :) Szombat reggel biciklivel átmentünk Mindszentre a piacra, majd vissza. Utána Mikiék levarázsoltak egy szekrényt az emeletről a teraszon keresztül (inkább nem is néztem), ebédeltünk nagyon finit, előtte még segítettem ruhákat hajtogatni, táskába pakolni, amíg Miki a szekrényt tisztogatta :) Délután megnéztük a Mátrix első részét (bezony *büszkefej*) és nem is volt rossz annyira. Utána beraktuk a Mátrix 2. részét is, közben megszakítottuk az X-faktorral és egy vacsival (a lányok csináltak pizzát, nagyon finom lett :)), majd megnéztük a maradék részt. A harmadik részre nem volt idő, így is negyed egy fele aludtunk el. Elég fáradt lettem a végére, nem is volt kellemes lefeküdni már, mert szédülős-fejfájós érzés tört rám, szinte már túl fáradt voltam az alváshoz, de nem kellett ringatni. :)

Ma pedig szintén korán keltünk (6-kor), mert fél hétkor indult a buszom Szentesről. Elég izgalmasra sikeredett, 7 perc alatt értünk át Szegvárról Szentesre... De elértem a buszt ^^ Alig bírtam ki alvás nélkül, de ha elaludtam volna a buszon, nem szálltam volna le, szóval nem kockáztattam inkább. Hazaértem, és elkerülve az angol előtti alvást, kint ültem a konyhában, és szóval tarttattam magam anyával. 10-re mentem angolra, hosszú egy óra volt, aztán beugrottam Szaszihoz a magyar tételeimért. Majd elaludtam a kapuban, kb 0 életerő volt bennem, ráadásul a biciklim kereke olyan lapos volt, hogy kopogott a felnim pl a síneken, szóval na. Juteszembe, elfelejtettem mondani anyának -> ultrakoránkelés holnap. -.-

Szóval hazaértem angolról, kicsit gépeztem, meg ebédeltünk, aztán fogtam a Petőfi tételt, plusz az Iskola a határon-t, és elvonultam tanulni/olvasni. Hát, a tétel közben 3x aludtam el egy-egy pillanatra, de kitartóan végigolvastam, félretettem és szédülős-fejfájós érzéssel elaludtam. Felébredtem egyszer tesóm miatt, mert indult a koliba, és az utazótáska pont az alattam lévő ágyban volt, többször pedig az ébresztőm miatt (??????), és valamiért folyton szundit nyomhattam, mert egy csomószor riasztott. Közben írtam sms-t is, nem vagyok rossz :D 7-kor keltem fel azt hiszem.

Nemrég kiderült, hogy esszét kell írni holnapra, hát megírtam. De a matekdogára nem készültem egyenlőre, holnap reggel felkelek időben, és még a suliban is lesz rá időm átnézni majd. Egyébként meg pont nem értem az anyagot annyira, szóval nem fűzök hozzá nagy reményeket, de azért jó lenne 5-ösre írni. *esélytelen*

Most pedig nagyon nagyon fáradt vagyok, de még hajat kéne mosni, vagyis.... igazából nem is kell hajat mosnom...! Hát, akkor csak letusolok, és bebújok az ágyikóba, mmmmm :))))

Ma...

... délután meghalt a gépem, de tesóm már újra is rakta az egészet, ráfért már amúgy is.

Gyors helyzetjelentés:
- írtam esszét holnapra
- tanultam bioszt holnapra
- a nyakam egy kicsivel jobb, de nem tudok jobbra fordulni teljesen, vagy csak nagyon óvatosan, és az meg hülyén néz ki :D
- a délutáni angolom elmaradt (legalább tudtam tanulni), és majd vasárnap délelőtt kell menjek, ami jó, mert délelőtt sokkal jobban szeretek tanulni :)
- még mindig uncsi az órarendem
- holnap beviszem a régi pénzekből álló "gyűjteményem" angolra, mert érdekli az ofőt
- lesz biosz emelt fakt :]]
- holnap végre találkozunk Mikivel :))
- nyílt egy asszem Nyugalomsziget nevű hely a városban, teázó-kávézó, és van vízipipa is; egy szabad hétvégén elnézünk a csajokkal, biztos van sokféle gyógytea :)
- Fura, hogyha így listázva írom a bejegyzést, sokkal több minden eszembe jut, viszont az is igaz, hogy sok a lényegtelen töltelékinfó.
- Nem tudom hol vannak a környéken birkák, de most is hallom őket. Jó elképzelni egy nyugalmasabb világot odakintre. De ha kinézek, egy betonház van előttünk. De egyszer tuti mező lesz bárányokkal :)
- Szeretnék venni egy mellényt, vékonyabbat, és teljesen egyszerűt, nem kell se zseb se semmi, csak egy olyan mellény kell, amit felvehetek hosszú ujjú felsőkre, melegen tart, és nem pufis, mert az kényelmetlen biciklin.
- Utálok floorballozni. Egyszerűen utálok. Régebben még szaladgáltam a labda után, de most nem. Nem is játszom jól. Tényleg nem. És bal kézzel tudok csak játszani, nem tudom miért, ami mondjuk nem baj, de fura. Ma meg azt mondta Z, hogy álljak a másik csapatba, mert úgyse csinálok soha semmit. Hát kössz b***, nem én tehetek róla, hogy nem akarok játszani, de muszáj, mert nincs más lehetőség, és arról sem, hogy minden mozdulatban kiszakad egy nyakizmom, és arról sem, hogy béna vagyok. Nem mentem másik csapatba, Z meg kapja be a hátam közepét. Bunkó. -.- Óra végén a tesitanár megkérdezte, hogy mi a bajom, mert sosem látott még szomorúnak. (Tuti valami szaftos szerelmi dologra számított, de) azt mondtam, hogy fáj a nyakam. Egyébként meg tele volt a tarisznyám a nappal. (Z-vel)

Hát azt hiszem ennyi, tőmondatokban. A legközelebbi poszt értékelhetőbb lesz, remélem. ^^"

Hmhm...

... telnek a napjaim rendesen :)

A suliban nincs semmi extra, jövő héten már matekból és angolból is lesz dolgozat, pénteken pedig bioszból felelés. ^^
Egyébként rájöttem mi az egyik legrosszabb dolog most: az órarendem szinte minden nap ugyan az. Ugyan azok az órák ismétlődnek, van hogy egymás után két nap csak egy tantárgy különbséggel. És ez unalmas! De tényleg. Be is másolom az órarendem, csak hogy lássátok :D Annyit kell tudni, hogy az irodalom, töri, nyelvtan és filozófia órák tetszés szerint cserélődnek, mert ugye V.I., de ennyi. A színével ne törődjetek, ez ilyen szivárványos, hogy izgalmasabb legyen :D (egyébként fekete-fehérben van kinyomtatva :D)

H	K	Sz	Cs	P
	Töri / -		Spanyol
Irodalom	Töri	Angol	Spanyol	Biosz
Irodalom	Irodalom	Spanyol	Tesi	Nyelvtan
Töri	Matek	Spanyol	Angol	Matek
Matek	Spanyol	Filozófia	Média	Irodalom
Spanyol	Biosz	Töri	Rajz	Angol
Tesi		Matek	Irodalom	Ofői

Két fotóm lett kiállítva a Kultúrerdő kiállításon. Hát, örülök nagyon. :D Már megnézte az egész family, tök jó ^^. Jó, persze hozzá kell tenni, hogy a kiállítók között van több hivatásos fotós, és hobbi fotós is, de ahogy néztem, nem hétköznapi géppel. Én meg kattintgatok a kis digitálisommal, de hát na. :D Egyébként, azt hiszem megállja mind a két képem a helyét, minőségileg és témailag is, simán. :]]]] 11-éig lesz kiállítva, gyertek el és nézzétek meg az összes fotót :)

Mondtam már, hogy meleg a termünk, igaz? És hogy csak úgy elviselhető, ha kinyitjuk az ablakokat és az ajtót, és huzatot csinálunk, igaz? Na, azt még hozzá kell tenni, hogy a terem fantasztikus elrendezése miatt a padom belelóg 10 centivel az ajtóba, ERGO a huzatban ülök. Tegnap már megfájdult a fejem, és hátra is húzódtam, de persze így is ért. A fejfájás elmúlt, viszont nem tudom jobbra fordítani a fejem. Reggel azt hittem elaludtam, de nyilván nem. Alig bírtam felkelni az ágyból. (nesze neked hasizom, nyakkal próbáltam felhúzni magam) Már kezdem megszokni, hogy ferdén látom a világot, de az alapvető dolgok is fájdalmasak, valamint szűkebb a látóterem, és a biciklizés is izgalmas. Már várom, hogy megfürödjek, és anya megmasszírozzon kicsit, legalább holnapra múljon el. Az a baj, hogy ma is huzat volt, és hiába próbálok menekülni, nincs hová!!! Hjajj. ^^
Valami ötlet? Én szkafandere gondoltam például... :D

Pénteken megyek Szegvárra, vagyis elvileg eljön értem Miki, már várom. ^^ Bicózunk is majd, meg lehet, hogy megnézzük a Mátrixot -.-
TEJÓMÁJGÁD! Tessék, megtörni látszik a jég. Minden porcikámmal a film megnézése ellen vagyok, csakis makacsságból, de nem érdekel. Most viszont muszáj lesz... muszáj, merthogy V.I. filozófia órán kitalálta, hogy a mátrix legyen a téma, és most egyetemi előadásokat nézünk (mert van ám), valamint a filmből kivett részletek alapján jegyzetelünk a füzetbe (?????????????????????????????????) Készvagyok. o.O csend zenésze, remélem most örülsz :'D

Szóval ez a nagy helyzet. A Zélet mindenféle szörnyű dologra kényszerít, és a végén még kiderül, hogy nem is lesz olyan szörnyű... (nem kopogom le, bibibíííííí :D)

Tegnap...

... pozitívan csalódtam. A suli (magyar órák), egyáltalán nem voltak vészesek. Persze ez még semmit sem jelent, egy apró szó, és máris az egész osztály fogja bánni. De egyenlőre jó. Rögtön kiírtunk 4 nyelvtan tételt amit hetente kell kidolgozni, és megszavaztunk egy "régi érettségiket havonta beadós" rendszert is. VI nagyon készséges, de ez csak addig lesz így, amíg egy ember nem lesz kész vele időben. Ekkor fogjuk megkapni, hogy "Úgy látom, titeket egyáltalán nem érdekel ez az egész, én nem fogok foglalkozni ezzel ezek után" szöveget, és bumm, annyi a jó érettséginek. Reméljük a legjobbakat.
Matekon természetesen matekoztunk, bioszon is folytattuk ott ahol abbahagytuk. Idegrendszer, jeee.

Suli után kicsit pakolásztam itthon, és mentem is angolra később. Angol után hazaértem, bekapcsoltam a gépet, és 5 perc múlva kapcsoltam is ki, mert Szaszi felhívott a városba, hogy menjünk ez az oroscafé szülinapjára. Hát elmentünk, de túl sok elit ember volt ott, így hát elmentünk megnézni a közeli hiper szuper játszóteret. Hát hűűűűű, mindenre felmentem volna tuti, de be volt zárva. Merthogy annyira szuper, hogy körbe van kerítve, meg be van kamerázva, és 6 után be is zárják. Megértem, az egy gyerekmennyország, de tényleg! :))
Séta közben fagyiztunk is, ami azt hiszem csak rásegített arra, hogy megint tüszős legyen a mandulám. Most már tényleg ki kéne vetetni, de kinek van rá ideje?!?! Ma reggel ittam teát, csepegtettem bele propoliszt is, amit jósokpénzért vettem Erdélyben, anyának. :)

Este 8-kor kezdődött egy salsa bemutató. Miután ettünk fincsi tortát, leültünk nézni a táncosokat. Hát, csak úgy facsaródott a szívem. Nemrég néztem meg a Hölgyválasz című filmet, és az is hasonló érzést váltott ki belőlem. TÁNCOLNI AKAROK!!! Mindig is szerettem volna táncolni. Még ha nézem (akár tévében, akár élőben), akkor is boldog leszek, nemhogy táncolás közben :))

Általános 8-ban év végén keringőztünk az osztállyal, szép ruha meg minden, nagyon jó volt. Utána 9-ben táncoltam a Sámli bálon, ott is keringőt, és az is nagyon jó volt. De nem csak keringőzni szeretnék. Mindenfélét meg szeretnék tanulni. Emlékszem, régebben a szomszéd fiú (Béluska :)) tanított táncolni az utcán, és tök jó volt. :D Amikor elmegyünk évente egyszer Ritus unokatesóm táncgálájára, akkor is szinte elszomorodom, hogy én nem tanultam igazán sosem. Pedig lehetőségem is lett volna rá, de általánosban azért nem volt valami nagy színvonal táncolás terén.

Most lesz a szalagavatónk a gimiben. Itt több felvonásban lehet táncolni. Sokan szoktak jelentkezni, de ez is keringő. Viszont sokkal szebb kivitelben, ha lehet így fogalmazni. Jó lenne, jó lenne. De körülbelül 0% az esély rá, hogy fogok menni. Egyrészt, nincs kivel, vagyis lenne, de .... hát ez hosszú. Nem hiszem, hogy Zolival kellene keringőznöm, na. Másrészt meg valószínűleg túl is lenne zsúfolva pár hetem a próbák miatt, és nem biztos, hogy el tudnám viselni azt a párszáz tonnás nyomást, a suli, az érettségi és a szalagavató miatt. Harmadrészt pedig.... annyira szeretném! :) :/ :( *facsaródás*

A minap írnom kellett egy bakancslistát a következő öt-hat évre. Természetesen VI-nek kellett. Nem volt rá sok időm, és nem tudtam végiggondolni rendesen, viszont az bánt, hogy a táncolást bele se írtam. Vagy beleírtam? Na, most tényleg nem tudom. De azt tudom, hogy ezt oda kellett volna írnom az első 5 ponthoz. Kevés (nagyon kevés) olyan dolog van, amit ennyire szeretnék. De valahogy ez a dolog máris olyan elérhetetlennek látszik. Szinte látom magam előtt, hogy potyognak a könnyeim az unokám első táncgáláján, mert olyan ügyes. Utána meg ostorozom magam, hogy mennyire nem használtam ki a lehetőségeimet. ... Na jó, most hagyom abba.
Egyébként 16-án lesz egy salsa óra, amire kaptam ingyenes jegyet, és még egy 20%-os kupont is a havi bérletre. Meg kéne ragadni a lehetőséget? Meg. Aztán majd meglátjuk mi lesz belőle. Mindenesetre 16-án igyekszem elmenni.

Délután 3-kor indulok Szentesre, onnan Szegvárra. Holnap jövök csak haza. Várom már, kell egy kis kikapcsolás és feltöltődés. :)

Elfoglaltuk...

... az új termünket. Nem vészes egyébként, csak nagyon meleg :/ Pedig ma csak délig voltunk.

Volt kemény 4 osztályfőnöki óránk, kaptunk órarendet is, ami katasztrófa. Csak egy pici részlet: hétfő: töri, töri, magyar .... kedd: magyar, magyar, töri... Ugyan az a magyar és töri tanárunk. VI, akitől rettegek, vagyis nem tőle, hanem az érettségitől, amit nála írok. Hjajj, nembaj, menni fog ez ^^

Egyébként tényleg nem volt ma semmi extra.

Ja, a sulinak új neve lett. A normális, egyszerű és érthető Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola most már Táncsics Mihály Közoktatási Intézmény és Tehetségközpont. Hát nem tudom, nekem annyira de annyira idegen ez a név. Nem is hangzik sulinak, mintha valami nyári foglalkoztatós valami lenne, vagy valami kórházban működő terápiás központ. Ha ráírom a felvételis jelentkezőlapra, el se hiszik, hogy gimiből jöttem... Mindegy.

Még egy érdekes infó: A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) első rezidens központja lettünk. Majd kiderül, hogy sül ez el.

Teljesen összecsapott lett ez a bejegyzés, fáradt vagyok, kiszáradt a szemem, és 2 napja görcsöl az oldalam. Asszem megyek aludni.

Feltöltöttem...

... pár képet deviantartra, az erdélyi nyaralásról. Itt egy link hozzá: http://amcsi92.deviantart.com/gallery/32344997
Még lesz pár kép, amiket nem én, vagy nem az én gépemmel csináltam, azokat majd utólag beteszem valahová. A blogbejegyzésbe, amit korábban írtam, már nincs kedvem beillesztgetni, de DA-n odaírtam a fontosabbakhoz, hogy mi micsoda, fogadjátok szeretettel.

P.S: Tudom, hogy nem mind jó, tudom.

Hát...

... megvolt a tegnap esti nyárzáró osztálybuli a Bűnbarlangban. Mit mondjak? Érdekes volt. Egyrészt nagyon nagyon nagyon sokat nevettem, másrészt meg voltak érdekes részek. A tűz körül sokat beszélgettünk, aránylag komolyabb témákról, és ez jó volt nagyon. :) Utána jött egy kis játék, és begörcsölt hátul a fejem a sok nevetéstől :D Utána jött az érdekes rész.

Azt hiszem aludtam körülbelül 2-3 órát, és 11-12 fele értem haza ma. ^^ Letusoltam, ettem, és lefeküdtem aludni, amiből nem lett sok, talán ha egy órát aludtam. Utána menni kellett a tanévnyitóra.

Igen, bejött amit sejtettem. Nagyon meleg, semmit sem látok, percenként ájuló emberek, mentőből ki be pakolgatott elsősök. De szerencsére csak szűk háromnegyed óra volt. Utána elmentünk fagyizni, és hazabattyogtam.

Új termet kaptunk idén. Ez több okból sem jó. Első, és legfontosabb, hogy messze leszünk a büfétől és az automatától, valamint lépcsőzni kell korán reggel. Másrészt az a terem még kisebb annál ami eddig volt, pedig azt se szerették a tanárok, mi igen, de most, hogy még szűkösebb lett a hely, nekünk se tetszik. Délután kettőig sütni fog be a nap 3 ablakon keresztül, az egyik legmelegebb terem. De legalább télen nem kell nagykabátban ülni, mint tavaly meg azelőtt meg azelőtt. Az eddigi termünket kifesttettük, volt a falon angol, spanyol, és magyar zászló is, valamint két pártválasztásos zászló, és az avatós zászlónk is, meg egy tábla. Ebben a teremben semmi sincs, teljesen fehér az egész, és a zászlókat is bele kéne verni a falba, ami nem nagyon tetszene a vezetőségnek. Teljesen elveszíti az otthonosságát az egész, de szerintem hamar lelakjuk majd. :D
DE annyi jó pont jár neki, hogy közel van a mosdó. Merthogy az eddigi termünk a földszinten volt, a mosdó mellet, ami nem volt nyitva (!!!), és a folyosón csak egy tanári vécé volt, meg még egy tanári a menzánál, amibe mindig besurrantunk, de az utóbbi évben azt is bezárták, AZAZ fel kellett menni az emeletre. -.- De most lesz vécénk, jupíííí :DDD

Holnap 8-kor kezdődik a suli. Én igazából már várom. Meg az őszt is, sárgulnak a levelek, és végre fel kell venni egy pulcsit reggel a biciklin, imádom. *.*

Újra...

... itthon. :)

A nyaralás egész jó volt, iszonyatosan meleg volt, így minden nap pancsoltam a tóban (Körös holtág), és csak így lehetett kibírni. Szereztem egy kis barnaságot is, de nem vittem túlzásba azért :). Menet közben jutott időm az angolozásra is. Ezen kívül rettenetesen vártam a pénteket, amikor eljött Miki is :) Este grilleztünk, és sátoroztunk. :)

A szombati tervek meghiúsultak. Reggel hatkor keltünk, hogy időben odaérjünk a mindszenti piacra, már be is pakoltunk a kocsiba és indulásra készek voltunk, amikor jött a bibi, a kocsi lopásgátlója megmakacsolta magát, és nem engedte beindítani az autót. Nem volt más választás, autómentővel mentünk Nagylapostól Békéscsabáig, az 50°C-ban, ott lerakták a kocsit a Peugeot szervizben, mert csak hétfőn (azaz ma) tudták megcsinálni. Innen taxival jutottunk el a csabai autóbusz pályaudvarra ahonnan busszal Hódmezővásárhelyre mentünk, majd másik busszal Szegvárra. Meleg volt, rosszul voltam a buszon, ráadásul én barom még két dög nehéz szótárat is beleraktam az utazótáskámba :@ Igaz, Miki vitte végig, de akkor is nehéz volt... Nem is tudom, talán délután 4-5 fele értünk haza végre, az egész nap tönkrement tulajdonképpen, legalábbis nagyon nem így terveztük. Ennek ellenére azért sikerült segítenem pakolászni a házban, mert ilyen átköltözés fázisban van most minden. :) Este nem kellett elringatni minket :)

A szombati nap azért már sokkalta jobb volt. :) Ágyba kaptam a reggelit ^^ :$ (...)
Délután még angoloztam is, mert muszáj, és sajnos estefelé volt egy mélypontom is, a szokásos hülye-vagyok-nem-vesznek-fel-sehová-nem-sikerül-semmi-nincs-jövőm fajta mélypont... De Miki megvigasztalt, és lelket öntött belém :) Meg kell erősödjek, azt hiszem :/

Ma reggel megint korán keltünk, Vásárhelyre kocsival vittek el minket, ahonnan én Orosháza felé vettem az irányt, míg Miki dolgozni ment. Fél 8 fele ért be a buszom, tesóm kijött elém, hogy segítsen hazavinni a tatyómat, kicsit pihentem, aztán 10-re mentem Cs-hez, onnan vele együtt csend zenészéhez. Én fél 3 fele eljöttem, mert Miki bejött Orosházára (megcsinálták az autót ^^), és 4-re mentem angolozni. Csend zenészétől egyébként kaptam 4 vaskos biosz könyvecskét :)

Most pedig itthon vagyok, és melegem van kicsit :D Valamint puffogok magamban kicsiny városkám okos vezetői miatt, akik kitalálták, hogy csináljunk egy több mint 2000 fős tanévnyitó ünnepséget a város közepén, hőségben. De áhh, nem is írom le, mert csak felmérgel még jobban. :/

Két...

... napos "pihenés" után, holnap megyek nyaralni a családdal. Vagyis csak anyával és apával, mert tesóm itthon marad az edzések miatt.

Igazából nincs sok kedvem menni.... Voltam angolon tegnap is és ma is, kaptam egy rakás "leckét", de jobb lenne, ha angolórákra járnék, mint hogy unatkozzak a hőségben a vízparton. De sebaj, jó lesz az...! *biztatja magát* :/

Ha hazaérek, újra angolozás. Aztán 30-án osztálybuli lesz a Bűnbarlangban. Így nevezte el az ofőnk Andzse nyaralóját, miután megtanítottam tequilát inni. No comment. :D Szóval ott lesz egy kis nyárbúcsúztató bulicska, ott alvással meg ilyesmi. Másnap pedig tanévnyitó, amire életemben először, nem biztos, hogy el fogok menni. Nem azért mert előre belegondolva olyan fáradt leszek, hogy csak na, hanem mert valami összevont évnyitó lesz. Eleve a gimi 1000 fője alig fér el a történelmi emlékparkban a suli előtt, de hogy meghívtak még vagy 5 iskolát!!! Hát persze. 35°C-ban kellemes lesz az a tömegnyomor. Arra meg nem is gondoltak, hogy ilyen melegben minket beterelnek az osztálytermekbe és rádión meghallgatjuk a műsort, de mi lesz azzal a több 100 emberrel akiknek a szomszédos faluban van az iskolájuk, vagy a város másik végén?!?! Mindegy, nem idegeskedem előre... És mi van ha elkezd szakadni az eső, hová megy az a sok ember?!?! Oké, tényleg abbahagytam.

Szóval volt kaptatok egy kis olvasmányt, lesz időtök elolvasni. ^^ Ennyit tudok adni, érdekeltséget és kedvet nem :P

Byebye :)

Kirándulni...

...voltam.

Azt hiszem, most kihasználom az 1 órás szabadidőmet**, és összehozok valami beszámoló-félét. Egészen biztos, hogy valamit ki fogok felejteni, és utólag beleszerkesztem, valamint a képeket is utólag fogom beilleszteni, ugyanis van olyan kép, amit nem én készítettem, vagy én készítettem, csak nem az én gépemmel, és azokat is meg szeretném mutatni. Szóval most lesz jó sok szöveg, később pedig (augusztus végén, mivel máskor nem lesz időm) jönnek a képek is.

** Én kis naiv, azt hittem egy óra alatt meg lehet írni egy beszámolót. Hát nem. 3 órámba telt ^^"

WARNING: hosszú bejegyzés lett o.O

1. nap
Augusztus 14-én reggel fél 9 fele értek ide Mikiék (már nincs M, Miki van :)) a kisbusszal, mivel 8-an mentünk összesen. Én voltam az utolsó, akit felvettek, így egyenes út vezetett a határig. Ártándon mentünk át Romániába. Ez volt az első legális határátkelésem. (Egyszer általánosban a sulitáborban egy fotó kedvéért ráálltunk a Magyarország-Ausztria határra, nem túl szabályosan :P)
Az első nagyobb emelkedő a Királyhágóra vezetett fel, ahol elfogyasztottuk az első ebédünket. A kilátás nagyon szép volt, a fülem többször be is dugult, mire felértünk. ^^ Az út felfelé és lefelé is félelmetes volt néhol, de a következő napok során igazából egészen megszoktam :)
A szállás elfoglalása után, az első nagyobb megálló Kolozsváron volt. (Innentől kezdve, minden áldott nap valaki elkezdte énekelni a "Szép város Kolozsvár" című dalt, áááá :D) Szerintem az egész utazás során Kolozsvár volt a legcsúnyább rész, ha lehet ilyet mondani. A külváros eszembe juttatta Csernobilt, habár ott nem voltam, de aránylag sokat olvastam róla, és láttam róla filmeket meg képeket is. Rengeteg bérház van, és a felében nem laknak, vagy nem látszódik semmi élet. Elég lepusztult, néhol hasonlít Pestre is kicsit.
Bementünk a Házsongárdi Temetőbe, ahol ugye nagyon sok magyar sírja megtalálható. Nem bóklásztunk sokat igazából, nekem talán kicsi morbid is volt. Dsida Jenő sírboltjára fűztünk egy piros-fehér-zöld szalagot és lassan fordultunk is vissza. Igazából eléggé lehangolt ez a rész. Kifelé jövet eljöttünk egy síremlék mellett, ami az Ambrus család síremléke volt. Nem tudom, fűz-e valamilyen szál hozzájuk, 1940 körül emelték fel.
Kolozsváron még elmentünk Mátyás szülőházához, valamint rövid ideig bementünk a Szent Mihály templomba, utána az előtte lévő téren pihiztünk kicsit, a Mátyás-szobor előtt. Volt egy szökőkút, vagyis sok szökőkút. Kisgyerekek szaladgáltak a feltörő vízoszlopok között. Hangulatos volt nagyon. Aztán 1-2 méterrel előttünk egy galamb elkezdett cibálni egy sós puki-t, de úgy körülbelül, mint egy kutya. Fura volt, és meg is tört az idilli hangulat. :D Még üldögéltünk kicsit, meg fotózgattunk, aztán indultunk vissza a befogadó családhoz. Nem tudom pontosan melyik faluban volt, de azt hiszem Magyarlónán. Itt finom vacsorával vártak bennünket. A szobánk egész modern volt, az ágyba kétszer belerúgtam, csakhogy legyen egy kis emlékeztető a további napokra. ^^ Volt tévénk is (magyar csatornákkal), bár csak addig volt bekapcsolva, amíg fürödtünk, aztán hamar el is aludtunk.
Másnap reggel megreggeliztünk, összepakoltunk (mivel csak egy éjszakát töltöttünk itt) majd útnak indultunk a következő szálláshely felé.

2. nap
Autópályán haladtunk épp, amikor megpillantottuk az első nagyobb hegyeket-dombokat, és a Tordai szorost is. Sokat fényképeztem, sok nem is sikerült, mivel hol elmosódott, hol belelógott a GPS vagy az ablakon lévő apró foltok. ^^ De lett kép, majd felteszem. Nagyon szép volt a kilátás a szorosra végig.
Nem tudom pontosan hol, de két falucska között lehúzódtunk az út szélére, mert láttuk, hogy a közelben van egy nagyobb patak. Ahogy kiszálltunk már hallottuk a csobogást is. Sajnos le volt zárva az oda vezető út, de ez persze nem nagyon akadályozott meg minket. :] Követtük a lefelé vezető ösvényt, aztán át kellett mászni egy kisebb betonfalon (itt szereztem egy rakás karcolást valamilyen növénytől, ami ráadásul csípett és égett is még 2 napig, de nem baj, megérte.), ahonnan meg lehetett nézni a már még nagyobb patakot, és a "vízesést" is. Régebben ebben a patakban aranyat lehetett találni, ezért is van a nevében benne az arany szó, de ezt elfelejtettem sajnos. Láttunk hatalmas hangyákat, valamint 3-4 kutyut is. Nagyon sok volt a kóbor kutya minden faluban/városban, ahol voltunk, de szerencsére egyikkel se kerültünk konfliktusba, nem nagyon zavartatták magukat. Miután mindenki lemosta kezéről lábáról a nem kívánatos dolgokat (remélhetőleg minden állati eredetű volt!), visszaszálltunk az autóba és mentünk Torockó felé.
Gyönyörű szép hely :) Hatalmasak voltak a sziklák. Elindultunk kicsit felfelé a domboldalon, közben láttunk pár kisebb vízimalmot is, és végig csordogált mellettünk a víz. Amíg mi Mikivel meg-megálltunk fotózni, addigra Miki apukája mindig szóba elegyedett valakivel. Most egy idős néni ház előtt álltunk meg, és beszélgettünk. Nagyon aranyos volt, végig mosolygott és kacagott. Szegény, biztos be is görcsölt az arcizma. :D Majd miután kellő ideig feltartottuk a nénit, elindultunk lefelé, a kúthoz. Lépcsősen van megoldva az egész. Az első részéből lehet inni, mivel ott tiszta, majd jött 3-4 kisebb medence, ahol már kezet lehet mosni stb-stb. a legvégén pedig volt két nagy medenceszerűség, ahol asszonyos mosták a szőnyegeiket. Hangulatos volt nézni őket, bizonyára ők nem így gondolták. Azt viszont észrevettem, hogy amíg mi a palackok feltöltése közben csurom vizesek lettünk, addig rajtuk egy csepp víz sem volt, pedig a medence felé voltak hajolva, úgy sikálták a szőnyeget. Tudnak valamit. ^^
Torockó után még elmentünk Szovátára is, megnézni a Medve tavat, mennyire lehet parkolni, meg ilyesmi, mert tervbe volt véve egy későbbi fürdőzés is. Ki is szálltunk, ettünk kürtős kalácsot, meg főtt kukoricát. Kicsit fáradtak voltunk, meg nyűgösek és hisztisek (én legalábbis), szóval itt volt egy rossz rész, de sikerült túllépni rajta :)
Szovátától nem messzire van Felsősófalva, itt volt a szállásunk. Miki két húga és az ő barátaik voltak egy házban, mi pedig a szülőkkel, egy kb 2 km-rel messzebb lévő házban. Mindkét helyen kedvesek voltak a befogadók (testvérek voltak egyébként). Reggelit és vacsorát minden reggel és este kaptunk az első szálláshelyen, ahol a lányok voltak. Vacsi után mentünk át 4-en a másik szálláshelyre. Ez a szálláshely is jó volt nagyon, itt is volt tévénk is, de csak egyszer kapcsoltuk be, majd kiderült, hogy csak lefelé lehet léptetni, ebből kifolyólag a hangerő már ki tudja mióta nullán van, így be se kapcsoltuk többször, de nem is hiányzott igazából. Külön fürdőszobánk volt, ahol a víznyomás néha megtréfált minket. De minden jó volt. Az ablakból reggel, és este is nagyon szép volt a kilátás, majd lesz róla kép is. Ezen az estén se kellett elringatni bennünket.
Általában minden reggel 7 fele keltünk, mert 8-kor várt a reggeli a lányok szálláshelyén, az első nap csak 45 percet késtünk :D

3. nap
Reggeli után Parajd felé vettük az irányt, ahol lementünk a parajdi sóbányába. Maga a bánya közel 1200 mély, de a busz, "csak" kb 500 méter mélyre vitt le minket. Innen volt jó sok lépcső még lefelé. Leérve, hatalmas termek fogadtak minket. Nagyon sokan voltak lent, sokan tollasoztak, de le volt vezetve az internet is, és nagyon sok ember előtt volt laptop. Ezen kívül sok család társasozott, vagy épp uzsonnázott. Valószínűleg sokan járnak le kezelésre a levegő miatt. Volt lent játszótér is, hintákkal, csúszdákkal, ugrálóvárakkal. Olvastam, hogy van lent sózó is (homokozó, csak homok helyett sóval), de ezt nem láttam, biztos eltakarta a sok gyerkőc. Benéztünk egy kápolnába is lent a bányában, utána egy múzeumszerűségbe, ahol el lehetett olvasni, hogyan alakították ki a bányát, meg ilyesmi. Eközben sípolásra lettünk figyelmesek. Egy nagy csoport indult meg dinamikusan. Edzés volt. Az edző hangosan kiabálta mit kell csinálni, és szerintem nem túlzok, ha azt mondom, hogy közel százan tornáztak egyszerre. Légzőgyakorlatokkal egybekötött mozgásos feladatokat csináltak. Sőt, láttunk pár embert, aki lent futott a bányában. Kipróbáltam volna, ha olyan ruhába mentem volna, vagy konkrét edzésre készültem volna.
Felfelé is elég sok lépcsőt kellett megmászni, majd várni kellett a buszra is. Elég sokan összetömörültünk egy apró ajtócska előtt, buszra várva. Amikor megindult a tömeg, Miki és az apukája hangosan elkezdtek bőgni, mint a tehenek, hát mondani se kell, elkezdett nevetni az egész társaság :D Mert tényleg, úgy indult meg a tömeg mint egy csorda. 5 perc se kellett, és megtelt a két busz, annyira, hogy állni is alig lehetett, mi például Mikivel az ajtó alsó lépcsőjén kaptunk helyet. Kevés volt a levegő, és meleg is volt, de szerencsére hamar felértünk.
Parajd után Korondra mentünk, ahol a főút mentén mindkét oldalt rengeteg árus volt. Leginkább korondi porcelánt lehetett venni, és nagyon sok fehér/törtfehér női felsőt, valamint ajándéktárgyakat. Korondon ebédeltünk meg, utána kicsit szétszéledtünk, és mindenki vásárolgatott kedve szerint. Én is bezsebeltem pár apróságot, hoztam anyának, apának és tesómnak is ajándékot. Később, amikor erre jártunk, kaptam Mikitől egy plüssbárányt és egy felsőt, Ő pedig kapott kalapot, amiben cowboynak és farmernek néz ki vegyítve, jóóó :D
Korond után hazamentünk, kicsit pihiztünk, és összepakoltunk a szovátai fürdőzésre. A lányok nem jöttek, csak a szülők, a lányok barátai, Miki, és én. A Medve tóról azt kell tudni, hogy sós, és ezért könnyebb úszni, sőt, lebegni is simán lehet, bár én a sima vízben is fent maradok mindenféle mozgás nélkül, szóval csak úszás közben éreztem különbséget, ugyanis folyton feljött  lábam a felszínre és csapkodtam a vizet. :D Egyébként meg szörnyű volt. Még ha nem lettem volna tele eleve égő karcolásokkal, amik sós vízben... hááát, fájnak nagyon, még akkor is szörnyű lett volna. A fiúk előtte borotválkoztak pár nappal, el lehet képzelni a fájdalmat. De nekem is csípte az arcomat és az orromat a víz. Ezen egyfolytában nevettünk, aminek az lett a végeredménye, hogy mindenki nyelte lefelé a vizet, és akkor meg azon nevettünk. Ez volt az egyik kedvenc programom, akármennyire is szörnyű volt. :D Ja, és a víz, már a parttól 2 méterre 7 méter mély volt, de tényleg nem lehet benne elmerülni, szóval nem volt halálfélelmem, inkább a többieknek kellett egy kis idő, mire megszokták, vagy fel mertek feküdni a víz felszínére. ^^ Hat óra fele elkezdtek csengetni a parton, mire az összes fürdőző óbégatni kezdett. Gondolom ez azt jelentette, hogy nem akarnak kijönni. Mert csak 6-ig lehetett fürdeni. Aztán mégiscsak elindultak kifelé, amikor elég nagy szél kerekedett. A parton eldőlt pár nagy napernyő, ami alatt székek és asztalok is voltak pakolva, azt hiszem. Mi is kikecmeregtünk, és lemostuk a sót magunkról.
Strandolás után hazamentünk vacsizni, majd a csapat fele lefeküdt, mi pedig még benéztünk egy ismerős családhoz beszélgetni kicsit. A család udvarán volt egy tó, ami egy patakból táplálkozott. A tó felett volt síneken bevezetve egy asztal és székek körülötte, nagyon hangulatos volt. Ráadásul, a tó tele volt pisztrángokkal, és amikor a házigazda bedobott nekik ételt, rögtön ugrándozni kezdtek, mint a filmekben. Nagyon tetszett :) Itt elég sokáig elhúzódott a beszélgetés, kicsit fáradt voltam már a végére, de még épp időben indultunk haza. Gyors tusolás, és alvás következett.

4. nap
A negyedik nap szintén korán indult. Reggeli után a Békás szoros és a Gyilkos tó felé vettük az irányt. Útközben megálltunk Borzonton, ami a Gyergyó-medencében található. Itt volt egy falumúzeum, amit végignéztünk. Igazából nem láttam olyan sok újdonságot, voltam már jó pár hasonló múzeumban, de azért érdekes volt persze :) Volt lehetőség arra is, hogy falapokba faragjunk, én faragtam egy görbe vonalat, ennyire tellett, viszont Miki faragott nekem egy rózsát, nagyon szép lett, majd lesz kép erről is. A múzeum előtt volt egy hatalmas kés, és egy villa. Nem tudom, biztos ez is valami jelkép, mindenesetre beültem alájuk egy fotóért :D A múzeumból kifelé jövet az egyik lány barátja rálépett egy kicsi viperának a farkára, mire jól megijedt mindenki. De nem harapott meg senkit, szerencsére. :)
Borzont előtt, még megálltunk egyszer az út szélén, merthogy amúgy végig az egész utazás során voltak az út szélén árusok. Volt, aki gyümölcsöket árult, hihetetlenül szépen fel voltak díszítve az asztalok, meg is álltunk szőlőt venni egyszer. De volt, aki gombát, vagy áfonyát árul. Vagy havasi mézet. Sokan meg szoktak állni ilyen helyeken... Szóval egyszer megálltunk, és felmentünk az út széli domboldalra málnát, epret, és áfonyát szedegetni. Finom volt :)
Borzont után Pongrác tetőn álltunk meg. Ahol Mikivel gondoltunk egyet, és felmásztunk az egyik hegydombra. Jó meredek volt, volt ahol négykézláb lett volna a legkönnyebb felmászni. Felfelé úton Miki lemaradt a fotózás miatt, én pedig már felértem a hegytetőre. Annyira nagy volt a csend, hogy elkezdtem félni a medvéktől meg kóbor kutyáktól, meg mindentől. Lekiabáltam Mikinek és válasz se jött, nem is láttam. Épp leguggolt egy valamit (bogarat, gombát, nem emlékszem) lefényképezni. Jól megijedtem, de hamar felért. Nagyon szép volt a kilátás fentről. Láttuk a medencét, ahonnan felkapaszkodtunk a kisbusszal. kimerülten kattogtattunk a fényképezőkkel, majd csináltunk a csúcsot jelölő kövön állva egy-egy képet és el is indultunk lefelé.
Egyre nagyobb sziklák voltak körülöttünk. Elértünk a Békás-szoroshoz. Leparkoltunk, és gyalog indultunk el befelé a hegyek közé. Hatalmasak voltak a sziklák mellettünk, és tényleg el lehetett szédülni, ha az ember felnézett. Valamint rá kellett jönnöm, hogy a fényképezőm túl kicsi. Sosem fért bele egy szikla egyben, minden túl nagy volt, és a szorosban nem volt hely hátrébb állni, hogy beleférjenek a dolgok egy képbe, de azért egyfolytában kattintgattam. Végig folyt mellettünk egy patak, ami már néhol az utat is kimosta. Nem tudom meddig lesz még járható autóval a szoros, szóval siessetek. :)
A szoros után mentünk le a Gyilkos tóhoz, előtte persze megebédeltünk. Nem is tudtam, hogy a tóban lehet csónakázni. Rögtön vettünk is jegyet, és Mikivel kettesben elmentünk csónakázni. Miki evezett, én pedig néztem, hogy merről kerüljük ki a víz fogságába esett fenyvesek tetejét. (csak egyszer nem sikerült (A)) Még éneket is kaptam hozzá, nagyon jó volt :)))
Már sötét volt, mire megérkeztünk a vacsihoz, természetesen késve, de azt hiszem, a házigazdák megszokták már addigra. :)

5. nap
Erre a napra úgy tudom, hogy Tusnádfürdő, a Szent Anna tó, és a környéke volt betervezve, de a társaság fele már nagyon megunta az egész napos autózást a kanyargós utakon, így miután a szülők elindultak kettesben a tó felé, mi fiatalok elindultunk túrázni a környéken. Lesétáltunk Alsósófalvára, onnan a sószorosba. Ez is szép volt, ahogy mentünk a kijelölt útvonalakon, elcsordogált alattunk a sós víz, és kicsapódott a só a köveken. Itt is volt egy-egy meredekebb rész, de annyira nem volt vészes. És végre mentünk egy kicsit erdős részen is :) Volt egy szakasz, ahol át kellett kelni egy patakon, de nem volt híd, csak nagy kövek voltak egymás után. Kicsit féltem, hogy beleesem a vízbe minden elektronikai kütyümmel, iratommal és pénzemmel együtt, de megúsztam szárazon. A sószorosban volt több iszap medence is, amiben meg lehetett mártózni, és az ember tetőtől talpig iszapos, fekete lett, amit le lehetett mosni a sós vizű patakban. Mivel nem vittünk fürdőruhát, ezt nem próbáltuk ki, de elég volt nézni is azt hiszem. :D Az iszapmedencéktől újból felfele vitt az út, ki a sószorosból egy szekérútra. Itt nagyon szép mezős táj fogadott minket. És persze a hőség. Besétáltunk Parajdra, ahol ebédre pizzát ettünk. Kicsit túl is számítottuk a dolgot, mert két pizza megmaradt, de hazavittük. Elindultunk gyalog Felsősófalvára, de félúton már stoppolni kezdtünk. Az utolsó 2-3 km-nél megállt egy autó, egy magyar srác vezette, és felvett minket lányokat. A fiút gyalogoltak tovább, mert nem volt hely a kocsiban. Mire hazaértek, hideg üdítővel fogadtuk őket. :) Megnéztünk egy filmet laptopon, később pedig Activity-ztünk is. Sokat nevettünk, és elég viccesre sikeredett a játék, ami többek között a Ciuc sörnek köszönhető, azt hiszem. :D Mikivel gyalog indultunk haza olyan 10 óra fele, zseblámpával. És egésze addig nem is féltünk, ameddig fel nem emlegettem a medvéket.. Innentől ment a hátrafelé forgolódás, de szerencsére még kutyával se találkoztunk. ^^

6. nap
A nap egyetlen úti célja Csíksomlyó volt. Az út nem volt annyira hosszú, csak ugye a hegyek és a kanyargós utak lelassítják a közlekedést. Habár a románoknál nem számít sem a dupla záró vonal, se a tiltótáblák. Szerencsére biztonságosan felértünk a templomhoz. Hatalmas kegyhely fogadott minket. Az egésznek a hangulata teljesen magába szívta az embert. Sorban álltunk, hogy megérinthessük Szűz Mária majdnem 2.5 méteres kegyszobrát, majd leültünk a sorok közé. Nem tudom mennyit ülhettünk ott, de egyszer csak elkezdődött egy keresztelő. Tanúi voltunk egy Erdélyben élő magyar kisbaba keresztelőjének. :) Nem volt hosszú, így hát végigvártuk, majd kimentünk. Felvetődött az ötlet, hogy i lenne, ha megmásznánk a Kis-Somlyó-hegyet. Hát elindultunk. Mi fiatalok a rövidebb, de sokkal nehezebb utat választottuk. talán nem is volt olyan jó ötlet. Rendesen megizzadtunk felfelé, mondjuk 13.00 óra lehetett, szóval ez nem is csoda. Felértünk a hármasoltárhoz, majd kis pihenés jött. A kilátás nagyon szép volt, mindenütt zöld terülteteket lehetett látni. Egy közeli erdőben is bóklásztunk keveset, aztán elindultunk lefelé, már a hosszabb, de könnyebb úton. Lefelé jövet ittunk egy forrásból, de túl vas ízű volt. Valahogy nem jöttek be a helyi forrás és borvizek.
Visszamentünk a templom előtti térre, itt találkoztunk a többiekkel. Volt egy kis boltszerűség a közelben, ahol kegytárgyakat lehetett venni. Kaptam Mikitől egy rózsafüzért, amire áldást is kértünk egy ferences baráttól. :) Ezután elindultunk hazafelé. Még megálltunk egy kicsit Korondon vásárolgatni, de így is korábban vacsoráztunk a szokásosnál, és hamar haza is értünk. Miki szülei még elmentek meglátogatni egy ismerős családot, de mi ezúttal otthon maradtunk. Végre egy kis pihenés :)

7. nap
Korábban kellett kelni a szokásosnál, minden össze kellett szedni, és rendbe tenni a szállást. Nem is húztuk sokáig a reggelit, elindultunk haza haza. :) Útközben nem álltunk meg olyan sok helyen, csak ha valakinek szükségletei voltak. Így is 9-10 óra volt az út. Királyhágón ebédeltünk meg, onnan egyenes út vezetett Magyarországra. Hiányoznak a hegyek az utak széléről itthon, már egészen megszoktam. ^^
Itthon kipakoltam, meséltem jósokat és bezuhantam az ágyba. :)

Mindent összevéve, nagyon jól éreztem magam, minden jó volt, a társaság, a szállás, az ételek, a programok, a táj... minden :) Láttam rengetek Székely kaput, és még sok helyi érdekességet/látványosságot, na meg a hegyek...! Máris hiányzik ^^

Hahó...

... megjöttem Erdélyországból :D Hosszabb beszámoló később lesz, most két nap "pihi" jön, aztán 5 nap nyaralás úgy levezetésképp.

Nos...

... gyengének bizonyulok, de nem adom fel. ^^

Már nagyjából összepakoltam a cuccaimat, igaz meg megálltam lefeküdni kicsit, mert nem mozog a testem úgy, ahogy szeretném. A nappal eddigi részének 70%-át átaludtam, a többiben ettem, és pakoltam.

Gondoljatok rám holnap reggel, hogy frissen, egészségesen, és energiával telve ébredjek. :)

Ezután gondoljatok rám egészen 20-áig, hogy ne törjem össze magam, vagy ne egyenek meg a medvék. :D:D

Byebye ;)

P.S.: Ez volt a 100. bejegyzésem.

Szuper...

... kicsit nem jól vagyok most. Eleve elég fáradt vagyok, még akkor is, ha aludtam délután sokat. De ezóta fázom, lázasnak érzem magam. Hőemelkedésem van, amit okozhat az álmosság. De. Fáj a torkom, és tüszős a mandulám. Megint. És a gyomrom is furi.

Terv: Kialudni az egészet holnapig.

Anya tanácsa: "Keress valami gyógyszert a hűtőben, amit le tudsz nyelni." - Kössz anya :D:D:D

Végrehajtás: megágyazás, fürdés (jó sokáig), gyógyszer beszedése, alvás reggelig.

Jóéjt.

Mindjárt...

... elalszom :D

Tegnap délelőtt felugrottam a városba egy-két dologért, majd délután angoloztam, hazaértem, és rohanva készültem el a színházhoz. Ennek köszönhetően szinte minden lehetséges cuccomat itthon hagytam: kabát, pulcsi, fogkefe, plüssmaci (nemnevet!!! :D), ajándék, térdkenőcs.... Nem voltam ideges, áhh. Sebaj, átértem Hódmezővásárhelyre du. hétre, és már vártak M-ék, M, a húga és a barátja :) A kocsiban gyors cipőt cseréltem Szegeden, mert hát tűsarkúban fel és leszállni a vonatra macerás. Szinte láttam magam előtt, ahogy beleakad a sarkam a lépcső apró réseibe :D

Kicsit sétáltunk a belvárosban, fagyiztunk, vettünk kiszmackót, meg inni, meg mentost, aztán mentünk a Dóm térre, megkaptuk a jegyeket és bementünk. Londonban ültünk a 3. sorban, szóval a színpad előtt, mert London az első szektorok között volt ^^. Még sosem voltam szabadtéri színházban, de most azt hiszem elindultam a rászokás útján. Persze győzni kell anyagilag, mert biztos elég drágák a jegyek.

A Valahol Európában főpróbáját néztük meg. Igazából nem is lehetett észrevenni, hogy főpróba, nem volt semmi közbeszólás, egyedül annyit mondott a rendező a színdarab elején, hogy a második felvonás második felének nincsenek megtervezve a fényei, így csak simán meg lesz világítva a színpad. Hát én ebből nem vettem észre semmit, teljesen jó volt minden. Az első felvonás után elpusztítottuk a kiszmackókat, majd éhen haltam. :D Ez volt körülbelül fél 11 fele, azt hiszem. Ha nem volt megvilágítva a színpad lehetett látni a csillagokat. Nagyon jó volt, csak kicsit hideg. De M, kölcsönadta a kabátját, meg volt pokrócunk is, szóval jó volt :)

Nem tudom pontosan hány órakor lett vége az előadásnak, de elég későn, az biztos. A hazaút is jó volt, csak mindenki fáradt volt. M látott hullócsillagot, én sajna lemaradtam róla, vagy a fáradtság, vagy amiatt, hogy már kivettem a lencsém és szemüveg volt rajtam, amiben nemigen látok, vagy csak mert nem is néztem arra. :D A Hold nagyon fényes volt, volt egy szakasz, ahol lámpa nélkül autókáztunk, vagyis gurultunk, mert a kocsi is leállt, persze csak rövid ideig, hogy gyönyörködjünk a holdfényben. Nagyon szép volt *.* 1 fele érhettünk haza, de nem aludtunk el túl hamar, legalábbis én nem, túl sok volt az inger, példának okáért, reggel 6-ig ment a laptopon az Everwood, meg hasonlók :D

7-kor kikeltünk az ágyból, mert még reggeliztünk, és M fél 9-re ment egy partneréhez, mialatt én a kocsiban alukáltam, olyan 1 órát. Aztán bementünk Vásárhelyre az irodába, ahol hallgattam a titkárnők trécselését, míg M intézte az ügyeit, majd elmentünk ebédelni, tök finomat, csak kár, hogy megint feldagadt a szám, és csípte minden nyavaja. Ki kéne deríteni most már nagyon, hogy mi okozza, mert kezdek bepipulni. Mindegy.

M hazahozott, azóta itthon szenvedek. Mindjárt leesik a fejem. Ezt a bejegyzést is jó pár perce írom már, bekezdésenként lerakom a fejem az asztalra pihentetni. :D

A holnapi napom pakolással fog telni, vagyis inkább taktikázással, hogy hogy tudnék minél több cuccot, minél kisebb táskába bepakolni egy hétre :D Nagy harc lesz :D

Hjajj, asszem lencse ki, és Csicsi menni ágyba szundi.

Ééééééés...

... elment az összes vendég :D

Kicsit késve érkezett mindenki, már gyártottuk az elméleteket, hogy ki miért nem jön, vagy hogy mindenki elfelejtette az egészet, mi pedig 50 főre megterítve várjuk őket. :) De megjöttek, Először 5-en, utána elveszítettem a fonalat, volt hogy egyszerre 4 kocsi állt meg az utcán. Tele volt parkolva az egész utca (Van ilyen kifejezés? Ha nincs, akkor most megalkottam ^^), valahogy így, valamint a mellettünk lévő utcában is hasonlóan sok autó :D Aki szemfüles találhat köztük egy egészen jófélét is ^^"

Szóval megérkezett mindenki, elkezdtem számolni, és negyven felett elveszítettem a fonalat, vagyis nem tudtam, hogy pontosan hány ember is van bent a házban. Mindegy, a lényeg, hogy elég sokan voltunk. Sokan ettek halászlevet (én nem, mert nem szeretem). Később pedig jött a grillezés, rengeteg husi volt, hozott majdnem mindenki. Már sötét volt, mikor az utolsó szeleteket forgattam.

Ezen kívül volt nagyon sok süti. Az egyik néni, sütött egy majd 200 szeletes tortát. Hatalmas volt, majd rakok fel képet is róla utólag, még ebbe a posztba, meg lehet lesni. Anyával ketten vittük be a házba, jó nehéz is volt ^^.
Íme: ->
(egyébként mi zs-vel írjuk a nevünket, a régebbi generációkban még s-volt, de akad egy-kettő ma is :))

Kicsit elment a kedvem mindentől, amikor 3 gyerkőc akaszkodott rm, és erőszakosan rángattak mindenfelé, hogy most velük játszak. Eleinte aranyos voltam és kitaláltam egy csomó mindent, de a végén m,ár csak abból állt az egész, hogy húztak, de maguk se tudták hova. Ilyenkor menekültem ki anyához, és kértem munkát. Ez volt a grillezés. Sötétedésig ott bujdostam, majd mikor elfogyott a husi, hosszas telefonálásba kezdtem. Majd miután már nem telefonáltam, úgy tettem mintha, közben beszélgettem a közelebbi rokonokkal. Végül bemerészkedtem a tömegbe, és persze rögtön letámadtak a gyerkőcök. Azt hittem sikerült megértetni velük, hogy nem lóghatnak egész nap a nyakamon, és szeretnék beszélgetni a többiekkel. De nem. Így rákényszerültem egy borosüvegre. :D Ez már nyomós ok volt, hogy ne zargassanak, hiszen nem csak beszélgetek, de még iszok is, háhááá. Innentől jól ment minden. Anya ötpercenként rám szólt, hogy ne igyak, és követelte az Ő adagját, amiért mindig elfelejtett visszajönni, így az én részem lett :$. Vicces volt. És el is fogyott mind.

Aztán egyszer csak elkezdtek hazamenni a vendégek, és már csak páran voltunk, pakoltunk, meg pihiztünk a padokon, majdnem elaludtunk. Most pedig bejöttem összerámolni a szobámban, mert egy csatatér, a gyerkőcök szétpakoltak mindent, de próbáltak rendet tenni, ezt értékelem. :D

Most szólt apa, hogy mehetek tusolni. Nem is húzom tovább a szót. Szép estét, én pedig aludjak jól. :D Pápá :)

Kicsit...

... olyan "illatom" van, mint egy alkoholistának. Bár nem keveredik mással, csupán piaszag. Nem, nem ittam, csak svéd cseppel lett beborogatva a térdem. :D A szobában terjeng a hubertus-jager-kalinka szamovár illategyveleg :D

Egyébként semmi extra nem történik velem még mindig. Ma anyáék hozattak 6 asztalt és 12 padot a holnapi unokatestvér találkozóra, valamin délután felállítottunk két sörsátrat is. A konyhában két óriási lavórban csak hal van, amiből halászlé lesz hatalmas bográcsban... a benti hűtőben több kiló pácolt husi várja a holnapi grillezést. A süti elkészült, holnap megyünk érte, valamint a salikat is holnap rakom össze. Ja, és kint van 3 hűtő, ami vele van piával. És ez csak a a mi cuccunk. Jön még 50 ember, azaz az étel-ital mennyiség hatványozottan fog nőni holnap délutánig. Kíváncsi leszek hova rakjuk majd.

Legutóbb 2 éve tartottuk mi a találkozót, és utána még 1 hét múlva is találtunk valami maradékot valamelyik hűtőben. Már előre becsömörlöttem az egésztől. Aki meglátogat a következő hét folyamán, ingyen kóstolót kap mindenből :D

A jövőhetem elég sűrű. Ha sikerül, akkor hétfőn térdsebészet, onnan angol. Csütörtökön szintén angol, utána - ha jól emlékszem - Szeged, ahol megnézünk egy színházi darabot, vagyis annak az utolsó főpróbáját. Ha jól emlékszem. :) De majd utólag leírom mi is volt pontosan, mindenesetre várom. Ez egész későn fog véget érni, és nem lesz már vonatom valószínűleg, így vagy hazahoz M, vagy ott alszom náluk, ez szintén képlékeny még.

Vasárnaptól pedig 1 hétig nem leszek itthon, kirándulni megyek M-mel és családjával, Erdély környékére. Már várom.
Ha innen hazaérek azt hiszem a családdal is kimegyünk még a nyaralónkba, de azért ne szaladjunk ennyire előre :)

Más: a napokban befejeztem az Everwood 4. azaz utolsó évadját is, valamint megnéztem a Binchou-tan 12 részes animét is, ami szerintem 4-5 éves gyerekeknek készült. De azért aranyos volt, meg 12x 10 perc az nem sok :D Most azon gondolkozom, mit kéne nézni :/ Ráadásul a következő 2-3 estén nem lesz MSN-partnerem sem, már látom magam előtt a halálra unós arcomat. :/ Na de majdcsak lesz valahogy :)

Üdvözletem. :)

U.I.: Jaaaaaaa, juteszembe, észrevettem, hogy lett egy újabb követőm, szia Erika :) Azt hiszem még nem ismerjük egymást, de ami késik, nem múlik :)