Tegnap...

... pozitívan csalódtam. A suli (magyar órák), egyáltalán nem voltak vészesek. Persze ez még semmit sem jelent, egy apró szó, és máris az egész osztály fogja bánni. De egyenlőre jó. Rögtön kiírtunk 4 nyelvtan tételt amit hetente kell kidolgozni, és megszavaztunk egy "régi érettségiket havonta beadós" rendszert is. VI nagyon készséges, de ez csak addig lesz így, amíg egy ember nem lesz kész vele időben. Ekkor fogjuk megkapni, hogy "Úgy látom, titeket egyáltalán nem érdekel ez az egész, én nem fogok foglalkozni ezzel ezek után" szöveget, és bumm, annyi a jó érettséginek. Reméljük a legjobbakat.
Matekon természetesen matekoztunk, bioszon is folytattuk ott ahol abbahagytuk. Idegrendszer, jeee.

Suli után kicsit pakolásztam itthon, és mentem is angolra később. Angol után hazaértem, bekapcsoltam a gépet, és 5 perc múlva kapcsoltam is ki, mert Szaszi felhívott a városba, hogy menjünk ez az oroscafé szülinapjára. Hát elmentünk, de túl sok elit ember volt ott, így hát elmentünk megnézni a közeli hiper szuper játszóteret. Hát hűűűűű, mindenre felmentem volna tuti, de be volt zárva. Merthogy annyira szuper, hogy körbe van kerítve, meg be van kamerázva, és 6 után be is zárják. Megértem, az egy gyerekmennyország, de tényleg! :))
Séta közben fagyiztunk is, ami azt hiszem csak rásegített arra, hogy megint tüszős legyen a mandulám. Most már tényleg ki kéne vetetni, de kinek van rá ideje?!?! Ma reggel ittam teát, csepegtettem bele propoliszt is, amit jósokpénzért vettem Erdélyben, anyának. :)

Este 8-kor kezdődött egy salsa bemutató. Miután ettünk fincsi tortát, leültünk nézni a táncosokat. Hát, csak úgy facsaródott a szívem. Nemrég néztem meg a Hölgyválasz című filmet, és az is hasonló érzést váltott ki belőlem. TÁNCOLNI AKAROK!!! Mindig is szerettem volna táncolni. Még ha nézem (akár tévében, akár élőben), akkor is boldog leszek, nemhogy táncolás közben :))

Általános 8-ban év végén keringőztünk az osztállyal, szép ruha meg minden, nagyon jó volt. Utána 9-ben táncoltam a Sámli bálon, ott is keringőt, és az is nagyon jó volt. De nem csak keringőzni szeretnék. Mindenfélét meg szeretnék tanulni. Emlékszem, régebben a szomszéd fiú (Béluska :)) tanított táncolni az utcán, és tök jó volt. :D Amikor elmegyünk évente egyszer Ritus unokatesóm táncgálájára, akkor is szinte elszomorodom, hogy én nem tanultam igazán sosem. Pedig lehetőségem is lett volna rá, de általánosban azért nem volt valami nagy színvonal táncolás terén.

Most lesz a szalagavatónk a gimiben. Itt több felvonásban lehet táncolni. Sokan szoktak jelentkezni, de ez is keringő. Viszont sokkal szebb kivitelben, ha lehet így fogalmazni. Jó lenne, jó lenne. De körülbelül 0% az esély rá, hogy fogok menni. Egyrészt, nincs kivel, vagyis lenne, de .... hát ez hosszú. Nem hiszem, hogy Zolival kellene keringőznöm, na. Másrészt meg valószínűleg túl is lenne zsúfolva pár hetem a próbák miatt, és nem biztos, hogy el tudnám viselni azt a párszáz tonnás nyomást, a suli, az érettségi és a szalagavató miatt. Harmadrészt pedig.... annyira szeretném! :) :/ :( *facsaródás*

A minap írnom kellett egy bakancslistát a következő öt-hat évre. Természetesen VI-nek kellett. Nem volt rá sok időm, és nem tudtam végiggondolni rendesen, viszont az bánt, hogy a táncolást bele se írtam. Vagy beleírtam? Na, most tényleg nem tudom. De azt tudom, hogy ezt oda kellett volna írnom az első 5 ponthoz. Kevés (nagyon kevés) olyan dolog van, amit ennyire szeretnék. De valahogy ez a dolog máris olyan elérhetetlennek látszik. Szinte látom magam előtt, hogy potyognak a könnyeim az unokám első táncgáláján, mert olyan ügyes. Utána meg ostorozom magam, hogy mennyire nem használtam ki a lehetőségeimet. ... Na jó, most hagyom abba.
Egyébként 16-án lesz egy salsa óra, amire kaptam ingyenes jegyet, és még egy 20%-os kupont is a havi bérletre. Meg kéne ragadni a lehetőséget? Meg. Aztán majd meglátjuk mi lesz belőle. Mindenesetre 16-án igyekszem elmenni.

Délután 3-kor indulok Szentesre, onnan Szegvárra. Holnap jövök csak haza. Várom már, kell egy kis kikapcsolás és feltöltődés. :)