Tegnap...

... volt az első évfordulónk Mikivel. Vagyis, pontosan egy éve találkoztunk, 2011. április negyedikén. :) 15:34-kor érkezett meg az utcánk végébe. Ugyanis titokban találkoztunk, már ami az én szüleimet illeti.

Emlékszem, nagyonnagyon izgultam. :) Olyannyira, hogy amikor elindultunk volna a városközpontba, nem is Miki kocsijába akartam beszállni, hanem egy másik fehér autóba, ami Miki autója mögött volt. Első fail. :D Megálltunk a főutcán, majd elmentünk az Amadeus kávézóba, én gyümölcslevet ittam, Miki pedig valami frappé-szerűt. Kapott hozzá kekszet, becsomagolva. Igen, még mindig megvan. :) És a rózsát tartó foltosmaci is a telefonomon csüng, meg a csokis papír, a számla... mindent megőriztem. :)
((Most az jutott eszembe, hogy ezt a napot valószínűleg leírtam már akkor is ide, a blogomba, de mindegy, azért befejezem a gondolatmenetem. :D))
Az Amadeus után elmentünk a Gyopárosi tóhoz, körbesétáltuk, leültünk egy padra beszélgetni. :) Szép nap volt nagyon. :)

Tegnap felhasználtam idei második (és egyben életem utolsó előtti) szülői igazolását, Miki pedig kivett egy szabadnapot. Reggel hajat mostam, és mivel kislányból vagyok, picit el is csúsztam az idővel (na meg Miki is korábban ideért), így még jóformán ki se találtam mit vegyek fel, de már megjött Miki. :D Kaptam egy gyönyörű szép rózsát. A képen már az egyszer levett majd a kép kedvéért visszatett csomagolópapír van rajta, de így is nagyon szép. :) Én pedig egy közös képet, az első közös képünket hívattam elő A4-es méretben, és bekereteztettem, ugyanis már megvolt a helye Mikinél.

Elkészültem és elindultunk. Szeged volt a cél. Megálltunk a Favilla étteremben, ahol megebédeltünk, majd teli hassal indultunk tovább, a Tisza partjára. Na nem a betonnal kiépített rakparton, hanem kicsit távolabb a várostól. Itt a part homokos volt, és a madárcsicsergés hangját csak icipicit zavarta meg a város zaja. Igazából én észre se vettem, amíg Miki nem szólt. Nagyon ráállt a fülem a nyugodt természet hangjára. :)

A Tisza partról elindultunk a plázába, mert a következő állomás a mozi volt, viszont kicsit hamarabb, körülbelül 2,5 órával hamarabb érkeztünk meg a film előtt. Körbejártuk a plázát kb 30 perc alatt, szigorúan csak a Hervisbe és az ABC-be mentünk be, majd leültünk egy padra, ahol majdnem elaludtunk :D Egyébként a Hervisben is leültünk és ott is nagyon bepunnyadtunk, lusta népség. :) A padról átbattyogtunk egy kávézóba, Miki rendelt ribizlis limonádét, finom volt, csal alig vért belénk, de hát időnk volt mint a tenger, szóval elfogyott. :) Véééégre jött a mozi, vettünk bundás mogyit, nachos-t, és csokis mandulát (amit sunyi módon Miki elrejtett a zsebébe, és csak most jut eszembe, hogy az egész film alatt, nem is ettünk (ettem?) belőle :D :D), valamint kólát és zöldteát :) Az éhezők viadalát néztük meg. Nem volt rossz, egyszer majdnem leszakítottam Miki karját, ami miatt ő is megijedt "kicsit" :D De egyébként a film maga elég kiszámítható, na meg a többi rész is, anélkül, hogy olvastam volna. Akarva akaratlanul is eszembe jut róla az Alkonyat, aminek asszem csak az első részét láttam, és a másodikat már nem tudtam végignézni, de le merem fogadni, hogy egy kaptafa a két film. De, mindezek mellett jó kis film volt azért. A könyv hátha jobb lesz. :)

A mozizás után indultunk haza, már sötét volt mire elértük Orosháza határát, így a "leszállópályán" (elkerülő, macskaszemekkel) is végigmehettünk. :)

Nagyon szép napot töltöttünk együtt. :) ...és a szép nap végére mindketten el is fáradtunk picit, biztos a nap és a kocsikázás. :)