
Péntek délután érkezett meg Miki az albérletembe. Ezen a hétvégén nem mentem haza, mert tanulnom kell. Szóval megérkezett Miki, már nagyon vártuk a találkozót. Jó sok cuccot hozott, kb mintha költözne, mert szombatra Ő főzte az ebédet. És mivel volt ideje délután, így előre meg is csinálta, így nem kellett itt főzőcskéznie. Az egyik kedvenc levesünket csinálta meg, ráadásul azt a borsót, répát és petrezselymet használta fel, amit közösen vetettünk. :) A második rakottkrumpli volt, szigorúan csak tojás és krumpli rétegzésével, jó sok tejföllel, és prézlivel a tetején, ahogy szeretjük. :) Most egyébként böjtölünk, már egy hete lassan. :)
El és kipakoltunk mindent, én még kiteregettem, utána felsétáltunk a sétáló utcára. Tegnap kapcsolták fel a díszkivilágításokat. Végigmentünk a karácsonyi vásáron is, nézelődtünk, és csorgattuk a nyálunkat minden hely előtt, ahol húst lehetett kapni, bármilyen formában. :D Végül vettünk rétest, forralt bort, utána elsétáltunk a Dóm térre, ahol természetesen végigmentünk a gyerekeknek épített szalmabála labirintuson. :D Annak ellenére, hogy kiláttunk felette, jó volt. (bár én annyira nem láttam ki :D). :) Végignéztük a Dóm téren is az árusokat, vettünk kenyérlángost (csak sajt és hagyma), valamint krampampulit , ami forralt bor volt szintén, szilvapálinkával, rummal, és soksok aszalt gyümölccsel. Nyamí. :) Feltankolva a sok finomsággal, beültünk egy nagy jurtaszerűségbe. (felül fehér vászon, oldalt szalmabálák) Bent a vászon alatt voltak asztalok, székek, valamint minden asztalon égett egy nagy gyertya, és közben zene is szólt. Hangulatos volt nagyon, és romantikus. Csak picit fáztam a végére. :) Miután jóllaktunk, elindultunk haza. Úgy volt, hogy villamossal megyünk, de végül gyalogoltunk hazáig, jól esett mindkettőnknek. :)

Nagyon jól éreztük magunkat, és szerintem mindketten feltöltődtünk picit, ami ránk is fért már. :) Most egyedül vagyok, kicsit furcsa. Nagyon könnyen hozzászokom, hogy együtt vagyunk, és utána nagyon nehéz megszokni, hogy nem adhatok akármikor egy puszit az arcára, vagy nem ölelhetem meg, csak úgy. De így is hálás lehetek, hogy mindig eljön és meglátogat, hol itt hol otthon. :) Boldogságos napok, remélem így is marad örökre! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése